– Az ápolás erőforrásainak elégtelensége miatt sérülnek a sterilitás szabályai és rettentően gyakorivá válnak a veszélyes kórházi fertőzések, a lélegeztetett betegek bakteriális tüdőgyulladása, véráram infekciók, jelentősen rontva a gyógyulás esélyeit.
Svéd szerint a probléma jelenleg nem is orvosolható, hiszen egy intenzív terápiás szakember megfelelő képzéséhez évek kellenek. „Minden más probléma lényegében ebből az egyből következik” – mondta. Szerinte éppen ezért felesleges újabb és újabb osztályokat kinevezni „intenzívnek”, hiszen már most sincs elég orvos és ápoló a betegek megfelelő ellátásához.
Napról napra több fertőzöttet azonosítanak, és egyre emelkedik a kórházban ápoltak száma is
A helyzet súlyos és már most olyan haláleseteket von maga után, amelyek egyébként elkerülhetőek lehettek volna. Mivel az úgynevezett „subintenzív” ellátó helyek a legtöbb helyen már szintén a járvány előtt is hiányoztak, az intenzív terápiát már nem, de intenzív ápolást még igénylő betegeket alig volt hova kiadni. A betegek állapota emiatt az intenzív osztályról kikerülve nagy arányban romlik: vagy meghaltak, vagy vissza kellett kerülniük az intenzívre.
Svéd komoly kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy rettentő kevés adatot közölnek a megfelelő hatóságok.
– Nem ismerjük, hol és hányan fekszenek kritikus állapotban COVID-19 miatt vagy anélkül, milyen arányban kerülnek invazív lélegeztetésre a vírusfertőzöttek, közülük hányan halnak meg, milyen gyakori a kórházi fertőzések megjelenése, milyen a nővér-beteg arány. Ezek pontos ismerete nélkül a „sikeres védekezés” kifejezés üres marad, hiszen esély sincs a problémák kijavítására – szögezte le.
