Ápolási díj, időskorúak ápolása, aktív korúak ellátása…
Ápolási díj, időskorúak ápolása, aktív korúak ellátása…
Az ápolási díj alapösszege: 2024-ben 48.405Ft,
a fokozott ápolást igénylő személy után járó emelt ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-val (72.608,- Ft),
a kiemelt ápolási díj alapösszeg 180%-val (87.129,- Ft). (bruttó, és 10% nyugd.járulékot vonnak)
Hivatkozás: 2024. évi központi költségvetéséről rendelkező 2023. évi LV. törvény)
GYOD gyermekek otthongondozási díja 2024-ben 266.800 Ft (bruttó, 10% nyugdíjjárulékot vonnak, tehát ez is szolgálati időnek minősül Tny.szerint), ami a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) Hivatkozás: 1993.évi II.tv. Szociális tv.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása (távit Szoc.tv.44/A §) az ápolási díjjal együtt is folyósítható. Szoc.tv. 2.fejezetében szerepel. A 2017. évi CLXXVIII.tv. módosította. (MK 2017/207.sz. 2017.12.11.Hatályos 2018.01.01.)
A havonta 50 ezer forint összegű ellátásban az az öregségi nyugdíjban részesülő személy részesülhet aki,
gyermekét (ideértve a már nagykorú személyeket is),
az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően,
legalább 20 évig saját háztartásában gondozta és e tevékenység alapján ápolási díjban részesült és
az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díj volt.
Ha a szülő a gyermekét 20 évig saját háztartásában gondozta, azonban ezen időtartam egy részében nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított családtámogatási ellátásban (GYES-ben) részesült, a GYES idejét – legfeljebb 10 éves időtartamban – hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása adómentes juttatás és bírósági végrehajtás esetén mentes a letiltás alól. A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősüll nyugellátásnak.
Az ápolási díjra való jogosultság a saját jogú nyugdíj mellett főszabályként megszűnik. Ez alól jelenleg egyetlen kivétel van: ha az érintett személy saját jogú nyugellátásban részesül (függetlenül annak összegétől) és
a nyugdíj megállapítás kezdő napját megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
a nyugdíj megállapítás kezdő napját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt.
(2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.és Szoc.tv.)
Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
1) Pénzbeli ellátások (szociális rászorultságtól függő)
AKTÍV korúak ellátása
Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg 2015. 03.01-től,
a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, FHT, valamint
a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, EGYT.
MEGÁLLAPÍTJA: 2015. március 1-től a járási hivatal
A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére.
JOGOSULTSÁG:
Az az aktív korú személy,
aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, aki legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket (egészségkárosodott személy) vagy
akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, vállalkozói járadék folyósítási időtartama lejárt, vagy
akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
akinek esetében az ápolási díj, a gyermek-gondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a megváltozott munka-képességű személyek ellátása, az ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a gyermek életkorának betöltése miatt szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően
az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és kereső tevékenységet nem folytat.
Foglakoztatást helyettesítő támogatást (FHT) jogosult:
ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül renszeres szociális (RSZS) ben részesült vagy jogosult lennevagy önkormányzati rendelet szerint volt jogosult Rszs-r ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉST, ÁLLÁSKERESÉST VÁLLAL a munkaügyi kirendeltséggel. HA NEM VÁLLAL, akkor nem részesüleht FHT-ban
NEM MEGÁLLAPÍTHATÓ az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a személynek, aki
előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
— gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
— gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
— az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal rendelkezik,
— katonai szolgálatot teljesít,
— közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
— képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
Összege: A foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a, 2014-2020-ban is 22.800,- Ft.2015.03.01-től a Járási Hivatal ÁLLAPÍTJA MEG.
Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:
Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a minimálbér egy-harmadát: EGYT összege 2024-ben 88.900Ft
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg,
az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér (66.900Ft) 90%-ának (60.210Ft) és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének (22.800Ft) különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 43 8410 Ft 2024.)
A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Először meg kell határozni a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegét. Például, ha egy családban két felnőtt és egy 10 éves gyermek él, akkor az arányszámok összege 1,0 + 0,8 + 0,6 = 2,4. meg kell szorozni az arányszámok összegét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ával. 26.220Ft-tal
Ez a szám a családi jövedelemhatár összege. Például, ha egy családban két felnőtt és egy 10 éves gyermek él, akkor a családi jövedelemhatár összege 2,4 x 26 220 =52.928Ft, ennyire kell kiegészíteni.
A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában.
Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.
Hivatkozás: 1993. évi III.tv. 33.§-37/C.§, az átmeneti rendelkezések vonatkozásában: 134.§, 134/B.§
Időskorúak járadéka
Jogosultság:
-a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.
a) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-át 2013-2020-ban is 22 800 Ft/hó
b) az egyedülálló, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, 75 évesnél fiatalabb személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95 %-át: 27 075 Ft/hó
c) az egyedülálló, 75. életévét betöltött személy, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át: 37 050 Ft/hó
Jövedelemmel rendelkező jogosult esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és jogosult havi jövedelmének különbözete, de legalább 1000 Ft.
MEGÁLLAPÍTJA: Járási Hivatal (2015.03.01-től)
Hivatkozás: 1993. évi III. Törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról. Szoc. tv.) 32/B § és 32/C §
Ápolási díj
Jogosultság:
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
Az ápolási díjra jogosult a nagykorú hozzátartozó, ha állandó és tartós gondozásra szoruló
a) súlyosan fogyatékos, vagy
b) tartósan beteg 18 év alatti személy gondozását, ápolását végzi.
A hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja alapján – a jegyes kivételével – a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá: az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
Súlyosan fogyatékos az a személy, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó – halló – életmód folytatására képes,
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervazív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
d) mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiánya miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul. Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
Fokozott ápolást igényel az a súlyosan fogyatékos személy, aki mások segítsége nélkül önállóan nem képes:
étkezni, vagy
tisztálkodni, vagy
öltözködni, vagy
illemhelyet használni, vagy
lakáson belül –segédeszköz igénybevételével sem- közlekedni, és a
fentiekből legalább három feltétel egyidejűleg teljesül.
Az ápolási díjra való jogosultság továbbra is fennáll, ha az ápolási díjban részesülő személy részére az alábbi ellátások valamelyikére való jogosultságot állapítanak meg feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapításának időpontjában több mint 10 éve folyósítják:
a) saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátás,
b) korhatár előtti ellátás,
c) szolgálati járandóság,
d) balettművészeti életjáradék,
e) átmeneti bányászjáradék,
f) rokkantsági ellátás vagy
g) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyéb törvények módosításáról szóló 2011. Évi CXCI. tv. 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül.
Gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás folyósítása mellett is megállapítható az ápolási díj – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – amennyiben az ápolt fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos (ebben az esetben, csak az ápolási díj és a gyermekgondozási segély, vagy a gyermeknevelés támogatás összege közötti különbözet folyósítható ápolási díj jogcímen).
Megállapítható az ápolási díj akkor is, ha az ápolt:
a) közoktatási intézményben tanul és az ott eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
b) napi 5 órát meg nem haladóan óvodai, vagy nappali ellátást nyújtó szociális intézményi ellátást vesz igénybe, vagy
c) felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója és a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan az 5 órát nem haladja meg, vagy
d) az óvoda, a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
Az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt napi 4 órát meg nem haladó időtartamban keresőtevékenységet folytathat. Otthon végzett munka esetében az időtartam nincs behatárolva.
Az ápolási díj folyósításának időtartama alatt egészségügyi szolgáltatásra jogosult, valamint ezen időszak szolgálati időre jogosít.
Az ápolási díjban részesülő személy – ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt – az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magán-nyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.
Az igény benyújtásának helye:
A kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalánál, továbbá a kérelmező lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál lehet benyújtani.
Az igény benyújtásának formája:
Az ápolási díj iránti kérelmet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006 (III.27.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak.
A kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, illetve arra vonatkozó szakvéleményét, hogy az ápolt személy állandó és tartós gondozásra szorul. Amennyiben az ápolt személy oktatási, nevelési, illetve nappali ellátást nyújtó szociális intézményi ellátást vesz igénybe, csatolni kell az intézmény vezetőjének a 6. számú melléklet szerinti igazolását.
Fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy ápolására tekintettel igényelt ápolási díj elbírálása:
Abban esetben, ha az igénylő formanyomtatványon megjelöli, hogy az ápolási díj megállapítását arra való tekintettel kéri, hogy az ápolt személy fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy, a járási hivatal a fokozott ápolást igénylő feltételek fennállásáról a szociális és gyermekvédelmi főigazgatóság mint módszertani feladatot ellátó szerv (a továbbiakban: főigazgatóság) által kijelölt szakértő szakvéleménye alapján dönt. A főigazgatóság által kijelölt szakértő az ápolás helyszínén történő vizsgálat időpontjáról az ápolást végző személyt a vizsgálat lefolytatását legalább három munkanappal megelőzően értesíti. A szakvéleményben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát, amely azonban nem haladhatja meg a tíz évet. A szakvélemény érvényességének időtartama alatt a háziorvosi igazolást és szakvéleményt is érvényesnek kell tekinteni az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatánál.
Jogorvoslat:
Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. A fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A másodfokon eljáró hatóság a szociális és gyámhivatal.
Bírósági felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a hatósági eljárásban az ügyfél vagy az ügyfelek valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette. Az ügyfél a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.
A háziorvos által kiállított igazolás, és szakvélemény felülvizsgálatát, illetve a fokozott ápolási igény vizsgálatára kijelölt szakértő szakvéleményében foglaltak felülvizsgálatát az ápolási díjat kérelmező személy és az ápolási díjat megállapító hatóság egyaránt kérheti.
Az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata:
Az ellátásra való jogosultság feltételeit a járási hivatal kétévente legalább egyszer felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, akkor az ápolási díjat tovább kell folyósítani.
Folyósítás:
A megállapított ápolási díjat utólag minden hónap 5-éig kell folyósítani. Ha az ellátás nem a teljes hónapra jár, összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának a szorzata. Ha az ápolási díjra jogosult személy lakóhelye az ellátás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változást 15 napon belül be kell jelenteni. A változás hónapjára járó ellátást a korábban folyósító szerv teljes összegben folyósítja. Az új lakóhelyen az ellátást kérelmezni kell. Ha az ápolási díjra való jogosultság az új lakcímen is változatlanul fennáll az új lakcím szerint illetékes járási hivatal az ápolási díjat a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja, feltéve, hogy az ellátás iránti kérelmet a lakcímváltozást követő 30 napon belül benyújtják.
Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni. (az ápolási díj folyósításának megszűnése után – a korábban ápolási díjban részesülő személy – amennyiben munkát vállalni nem tud – jogosult lehet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 33. § (1) bekezdésének g) pontja alapján aktív korúak ellátására, ha esetében a jogosultsági feltételek fennállnak. A jogosultság egyik feltétele az állami foglalkoztatási szervvel való legalább három havi együttműködés. Ezért fontos a kapcsolattartás mielőbbi megkezdése a munkaügyi központtal.
Az ápoló halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.
Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:
• az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
• az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, (ápolási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon – ide nem értve azt az esetet, az ápoló személy akadályoztatása miatt, vagy az ápolt személy egészségi állapota miatt indokolt legfeljebb egy hónapos időtartamban történő házi segítségnyújtás keretében végzett gondozást – nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről)
• az ápolt személy meghal,
• az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
• jogosultságot kizáró körülmény következik be.
Az ápolási kötelezettség teljesítését a járási hivatal jogosult ellenőrizni.
Összeg, forma:
z ápolási díj alapösszege: 2024-ben 48.405Ft,
a fokozott ápolást igénylő személy után járó emelt ápolási díj összege azonos a költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 150%-val (72.608,- Ft),
a kiemelt ápolási díj alapösszeg 180%-val (87.129,- Ft). (bruttó, és 10% nyugd.járulékot vonnak)
Hivatkozás: 2024. évi központi költségvetéséről rendelkező 2023. évi LV. törvény)
GYOD gyermekek otthongondozási díja 2024-ben 266.800 Ft (bruttó, 10% nyugdíjjárulékot vonnak, tehát ez is szolgálati időnek minősül Tny.szerint), ami a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) Hivatkozás: 1993.évi II.tv. Szociális tv.
Méltányossági ápolási díj sosem volt kötelező. méltányosság megszűnt 2015-től, a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.
2014.január 1-től a járási hivatal – kérelemre – kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a) a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól es egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi („D” minősítés), vagy
b) olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.
Időtartama szolgálati időre jogosít, mivel 10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül. Egészségügyi szolgáltatásra is jogosult. a nemzeti kockázatközösség részeseként
Nem jogosult az ápolási díjra a hozzátartozó, ha
az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivéve, ha
o a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkozások időtartamát nem haladja meg, vagy
o az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
o az óvoda, a közoktatási, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
az ápoló
o rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét, ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné válása esetén – folyósítanak,
o szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója,
o keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,
Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha
az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, (mindezt ugye a háziorvos igazolása ill. a környezettanulmány alapján)
az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
az ápolt személy meghal, az ápolást végző, vagy
az ápolt személy tartózkodási engedélyének érvényességi ideje meghosszabbítás nélkül lejárt, illetve
az engedélyt visszavonták, a jogosultságot kizáró körülmény következett be.
Az ápolt személy halála esetén, a halál időpontját követő második hónap első napjától szüntetik meg az ellátás folyósítását. 2006. január 1-jétől, ha súlyosan fogyatékos beteget ápoló személy részére saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátást (öregségi nyugdíj, rokkantsági nyugdíj) állapítanak meg, továbbra is jogosult az ápolási díjra, feltéve, hogy az ápolási díjat a nyugdíj megállapítása időpontjában több mint tíz éve folyósítják.
Hivatkozás: 1993. évi III. Törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, 2013. évi CCXXX.tv. (Költségvetési tv.) 57. § (7) bek. ésévi III. tv. (Szoc. tv.) 44. §
Adósságkezelési szolgáltatás (2015.03.01-től nem állapítható meg, de átmeneti rendelk.) Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani
Lakásfenntartási támogatás (2015.03.01-től nem állapítható meg, de átmeneti rendelk.) iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani
Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
Ha a hatóság 2015. január 1 -ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Hivatkozás: 1993. évi III. Törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról,
TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS ADHATÓ 2015.03.01–től a Szoc.tv.alapján
keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást.
Az Szt. Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.