A Pécsi Nemzeti Színház sajnálattal tudatja, hogy életének kilencvenkettedik évében elhunyt Barkó György, a magyar színházművészet kiemelkedő alakja.
A festői szépségű Brassó megyei Pürkerecben, 1931. július 18-án jött világra Barkó, ahol gyermekként helyi iskolába járt, később pedig a Kommandói és Sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium falai között tanulta meg az életre való tudást. Művészi hivatását a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben kezdte, ahonnan 1954-ben diplomázott, és ezt követően hosszú időn át, egészen 1988-ig a Kolozsvári Állami Magyar Színház megbecsült tagja volt. Harag György irányítása alatt számos emlékezetes színházi előadásban bizonyította tehetségét, majd egy évvel később Lengyel György meghívására a Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol a nyugdíjba vonulásáig maradt. Ezen idő alatt számos fontos szerepet töltött be, és jelentős elismeréseket szerzett. Nem csupán a színpadon, hanem a filmvásznon is megcsillantotta tehetségét, számos magyar filmben tűnt fel, ahol a közönség is megismerhette és megszerethette.
A nyolcszáznál is több darabban feltűnt művész a
drámai karakter szerepektől a klasszikus vígjátéki figurákon át, a zenés vígjátékok és a bohózatok jól ismert alakjait egyforma erővel, odaadással, alázattal formálta meg. Alakításait erős érzelmi, indulati telítettség jellemezte. Ugyanakkor groteszk humora is kitűnően érvényesült a modern drámai szerepek megformálásában
– írta a teátrum, ami közleményében hozzátette:
A színházra úgy kell tekinteni, mint a templomra. És úgy is kell viselkedni benne – ez a mondása mindannyiunk fülében élénken cseng, akik ismertük. Jó volt a közelében lenni, jó volt a kollégájának lenni. Kedvessége, szerény bölcsessége, józan gondolkodása, hatalmas szakmai tudása példaértékű volt.
A teljes nekrológ itt olvasható:
