A törvényes öröklés sorrendje az öröklési jog szerint: Mi a törvényes öröklési rend?
Az öröklés jogi kérdései mindig is fontosak voltak, hiszen egy élet során felhalmozott vagyon elosztása gyakran számos vitát és kérdést vet fel. A polgári törvénykönyv (Ptk.) 2013. évi V. törvénye az öröklés rendjét és a törvényes örökösök jogait részletesen szabályozza. Az alábbiakban bemutatjuk a törvényes öröklés alapvető szabályait és sorrendjét, melyek az örökhagyó végintézkedése nélküli öröklés esetén érvényesülnek.
A Ptk. részletesen meghatározza, hogy kik tekinthetők törvényes örökösnek. Az öröklés rendje alapján először a közeli családtagok örökölhetnek, így az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, nagyszülője, dédszülője, illetve bizonyos esetekben az állam vagy az önkormányzat is örökölhet. A rokonok fogalmát a Ptk. családjogi könyve határozza meg, amely alapján elkülöníthetjük az egyenesági és az oldalági rokonságot.
A törvényes öröklés rendjét a Ptk. egy szigorú sorrendbe állítja, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az öröklés során előbb álló személyek az öröklés tekintetében megelőzik a mögöttük állókat. A törvényes öröklés sorrendje a következő:
Az elsődleges törvényes örökösök az örökhagyó gyermekei. Ha több gyermek van, akkor ők egyenlő arányban örökölnek. Amennyiben a gyermek nem él, úgy annak gyermekei örökölnek, a helyettesítési elv alapján, vagyis a kiesett személy helyén a gyermekei örökölnek, egymás közt egyenlő részekben.
A házastárs öröklésének három módja van:
A házastársi haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a jövőben bármikor megváltható, de a házastárs és a leszármazók érdekeit figyelembe kell venni a megváltás során.
A felmenők és oldalági rokonok öröklése az örökhagyó közvetlen családjának hiányában válik aktuálissá. A felmenők csoportjai a következőképpen oszlanak meg:
Ha nincs más örökös, főszabályként az állam örököl, de 2023. július 1-jétől az állam öröklése előtt szükség van arra, hogy a települési önkormányzat visszautasítsa az örökséget. Belföldi ingatlanok esetén, ha más örökös nincs, az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat lesz a törvényes örökös.
Az ági öröklés célja, hogy ha nincs leszármazó örökös, akkor a vagyon családon belül maradjon. Az ági vagyontárgyak azok a vagyonrészek, amelyek az örökhagyó felmenőjétől kerültek a családba, például egy örökölt ház vagy egy ajándékozott értékes tárgy. Ha az örökhagyó nem leszármazója örököl, az ági öröklés szabályai alapján a család más tagjai örökölhetnek, figyelembe véve az ági kapcsolatokat.
A törvényes öröklés rendje részletes szabályokkal rendelkezik, amely biztosítja, hogy az örökhagyó vagyona megfelelő módon kerüljön elosztásra. A gyermekek, házastársak, felmenők és az állam öröklésével kapcsolatos szabályok szigorú sorrendet követnek, és lehetővé teszik, hogy a családtagok közötti öröklés során igazságos döntések szülessenek. Az ági öröklés különleges szabályai pedig biztosítják, hogy a család vagyonának maradéka akkor is családon belül maradjon, ha nem állnak rendelkezésre közvetlen leszármazók.