Európai szinten nagyon besült az Orbáni-politika alig maradt a mi “európai erős emberünknek” szemmel látható támogatottsággal rendelkező szövetségese. Nem véletlen, hogy Orbán most becidrizett és sorba vonja vissza a jogállamiságot csökkentő lépéseit. Menti a menthetőt, hátha nem vágják ki a Néppártból őket.
Az Európai Parlamenti kampányba Orbán még annyira kemény volt mint a hónapos bika sz@r, őket nem lehet kitenni a Néppártból, majd a Fidesz hagyja ott őket, meg meghívta Budapestre bukott osztrák haverját, hogy együtt vágják ki Manfred Webert.
Csak hát eljött a választás napja és amit Orbán győzelemnek beállított, annak nem hogy a közelébe került, de csúfos bukás lett a vége. Hát le is kapcsolták az őskamu migráns propagandát és sorba jelenti be Orbán, hogy milyen jogállamiságot csökkentő lépés visszavonását kezdeményezi.
Tegnap írtunk róla, hogy visszavonják a közigazgatási bíróságok felállításáról szóló törvényüket, de ne sikkadjunk el amellett, hogy egy másik, a sajtószabadságot is igencsak korlátozó lépés visszavonását is bejelentették, ez pedig a reklámadó.
A reklámadót igazából 2014-ben vezették be és bár nem kimondott célja volt, de mindenki tudta, hogy azért, hogy a média vállalkozásokat ellehetetlenítse és könnyebben fel tudják Fideszék azokat vásárolni. Ne köntörfalazzunk az elsődleges és legfontosabb célpont az RTL Klub volt.
A botrány nagyon nagy lett, a reklámadó bejelentése volt az első látványos csörte Orbán és Simicska között. A sajtószabadságot korlátozó adó miatt a Hír TV is elkezdett tiltakozni, némi korrekcióra ugyan sor került, de a reklámadót végül is bevezették és ott maradt furkósbotként a média felett Orbánék kezében.
HirdetésA médiacégek életét jelentősen megnehezítő adó kulcsát 2017 májusában emelték a korábbi sávos rendszert átalakítva 7,5 százalékosra. Az adónem alól azon médiacégek mentesültek csak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a százmillió forintot.
Kovács Tibor, a hazai lapkiadókat tömörítő szervezet, a Magyar Lapkiadók Egyesülete vezetője akkor azt nyilatkozta, alapvetően rengetheti meg az iparágat, ha a jellemzően 2-3 százalékos nyereségrátával dolgozó cégekre egy 7,5 százalékos adót vetnek ki. Kovács azt jósolta, hogy az iparág képviselői ennek következtében nem tudják majd tartani a lépést például a nemzetközi szereplőkkel, a döntés újságírói, szerkesztői állások megszűnését vagy akár médiumok eltűnését okozhatja.
A piaci szereplők közül sokan politikai eszközként tekintettek az adószabályra, amely segítségével a kormányzat főleg a vele kritikus, a kereskedelmi reklámbevételekre erősen támaszkodó (tehát állami hirdetési megrendeléseket nem kapó) független médiatermékek helyzetét nehezítette tovább.
A jóslat sok szempontból valóságnak bizonyult, az egyébként is nehéz helyzetben levő hazai médiapiacot jelentősen megrázta a szabályozás, a szereplők jelentős része valóban a korábbinál is kiszolgáltatottabb helyzetbe került.