A Magyar Televízió Ablak című magazinjából (1981–2009) ismert kertészmérnök idén ünnepli a 100. születésnapját. A Facebook oldalát, ahol kertészeti és növényvédelmi tanácsokkal látja el a látogatókat, több mint 426 ezren követik. A számok egyértelműen jelzik, hogy mind a mai napig elképesztő tiszteletnek örvend, és változatlanul igény mutatkozik tudására. Közel 100 évesen is aktív és dolgozik, számos helyre hívják előadást tartani, cikkeket ír. És természetesen saját kertjét is gondozza.
Az önellátás fontosságára hívja fel a figyelmet nem rég tartott előadásán. Azt is elmondta, hogy törekedjünk arra, hogy minél több erőt tudjunk fordítani a kertjeink megművelésére, hogy saját terméssel tudjuk a család konyháját ellátni.
– Nem kell több száz kilométerről ideszállított paradicsomot, paprikát vagy cukkinit fogyasztani, ha a saját kertünkben is meg tudjuk ezt termelni. Mindez nemzetgazdaságilag is nagyon jelentős értéket képvisel, mert egyre inkább látjuk, hogy a szállítási távolságok leküzdése nagyon sok emberi energiát, erőt vesz igénybe – fogalmazott az előadó. Hozzátette, azon felül, hogy jóval olcsóbb és jobb a saját magunk által megtermelt zöldség és gyümölcs, biztosak lehetünk abban is, hogy azokban nincs az egészségre ártalmas vegyszermaradvány sem.
Felhívta a figyelmet továbbá a talajvédelem fontosságára is. Rávilágított, hogy a Kárpát-medencében, így Magyarországon is kizsákmányoljuk a termőföldet, s folyamatosan romlik a talaj termőképessége a humusztartalom csökkenése miatt.
– A folyamat megállítására nagyobb gazdaságokban és a kiskertekben is számtalan módszer van, például a föld növényi anyaggal való letakarása (avar, lekaszált fű), mely lehetővé teszi a humuszanyagok felhalmozódását, valamint kerti magaságy felépítése – árulta el. Szerinte számítanunk kell arra is, hogy a közeljövőben meg fog változni a csapadékhelyzet és az időjárás a térségünkben.
– Eredményesen kertészkedni csak öntözés mellett lehet. S inkább ritkábban, de nagyobb mennyiséggel öntözzünk, mintsem gyakran kevés vízzel – tanácsolta Bálint gazda.
Tavalyelőtt is áradtak Bálint György felé a születésnapi gratulációk a közösségi oldalán, akkor így köszönte meg Bálint György a sok jókívánságot:
Az ország kertésze úgy reméli, életművét dédunokája viszi majd tovább.
Rangos elismerések birtokosa
Bálint György 1919-ben Gyöngyösön született, gazdálkodó hagyományokkal rendelkező, középbirtokos családban. 1941-ben a Magyar Királyi Kertészeti Akadémián kertészmérnöki oklevelet szerzett. Munkaszolgálatra, majd koncentrációs táborba vitték. A vészkorszakot családjából csak ketten élték túl a nővérével. 1948-ban elvették a családi birtokaikat, kuláklistára került. Egy évvel később mezőgazdasági mérnökként újabb diplomát szerzett, és kutatóintézetekben, állami gazdaságoknál vállalt munkát, agrárfolyóiratokat szerkesztett.
Az 1990-es években aktívan politizált, a rendszerváltás utáni második országgyűlési választáson képviselő lett. A parlamentben is mindenekelőtt a mezőgazdasághoz kapcsolódó ügyekkel foglalkozott. Bálint Györgyöt 2018-ban Magyar Szabadságért díjjal, 2017-ben Prima Primissima és Hazám-díjjal, 2009-ben a Hajléktalan Emberért díjjal és a Budapest Díszpolgára címmel tüntették ki, 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban neki ítélték oda a MÚOSZ Aranytoll-díjat. A Munka Érdemrend és a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának is birtokosa.
A mindig derűt sugárzó újságíróról kevesen tudják, hogy fiatalon a fasizmus és a Rákosi-rendszer üldözöttje is volt.
