Ő miért nem volt milliárdos egy élet munkája alatt? Volt munka, lakás, ingyen szakmunkás képzés és egyetem.. Aki rosszabbul él most, mint akkor, olvassa el és rá fog jönni MIÉRT..! (1. oldal)

A földszintes családi házak mögött emeletes panelházak épülnek Ózdon. Háttérben az ózdi iparvidék 1975-ben

 A magyarok többsége úgy gondolja Kádár idejében jobban éltünk mint most! Ti is hasonlóan gondoljátok? (Mi nem foglalunk állást, mert ez NEM politikai cikk!)

Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy háztartási cikkekkel lássák el a lakosságot. A hatvanas-hetvenes évek fordulójától – közel egy évtizeddel lemaradva a Nyugattól – vált általánossá a hűtőszekrény, a porszívó és a mosógép a hazai háztartásokban. 3. Ez megkönnyítette az életet, és határozott fejlődést jelentett. A telefonellátottság nagyon alacsony színvonalú volt az egész korszakban. (1967-ben 1000 lakosra 33 telefon jutott, míg a legfejlettebb országokban 500.)

A hatvanas évek végétől kezdett elérhetővé válni a személygépkocsi is. (1970-ben számuk már elérte a 240 ezret.) A szocialista országokból behozott típusokra azonban sokszor éveket kellett várni, a legnépszerűbbnek számító márkákra (Trabant, Wartburg) akár tíz évet is vártak a tulajdonosok. A nyugati autótípusok kifejezetten a gazdagság jelének számítottak.

Érdeklődők nézegetnek egy nyitott motorháztetejű Wartburg személygépkocsit a békéscsabai használtautó-piacon 1968-ban

A világ nagyon sokat változott az elmúlt 50 évben.

1967-ben még javában tartott a hidegháború, az Egyesült Államokban gyakoriak voltak a zavargások, dúlt a vietnámi háború, de Izrael is kénytelen volt megküzdeni arab szomszédjaival a hatnapos háború során. Más volt az emberek hétköznapi élete is.

A Pew Research Center által nemrég elvégzett kutatás arra kereste a választ, hogy az egyes országokban jobb-e az élet, mint 50 éve – írja a napicsart.blog.hu.

A kutatásban 43 ezer ember vett részt 38 országban.A kutatásban Magyarország is részt vett. Az eredmények az mutatják, hogy a magyarok 39%-a mondja, rosszabbul élünk mint 1967-ben, és csak 32%-a  mondja, hogy jobban.

Magyarországon a panelházak egyfajta társadalmi és építészeti jelenségként jelennek meg, amely az ország lakosságának jelentős részét szolgálják otthonként. Ezek a lakóegységek különböző érzelmeket és véleményeket váltanak ki az emberekben. Vannak, akik a közösség és a praktikum miatt kedvelik őket, míg mások a monotonitás és a kényelmesség miatt elutasítják őket. Azok számára, akik ezekben az épületekben élnek, a panelélet általában kívülről válik, míg azok, akik szemlélik, nehezen képzelik el az ottani mindennapokat.

Ezért épültek Magyarországon panelházak! Elvileg minden ötödik ember panelban lakott, te is köztük voltál?

Ilyen volt az élet a Kádár-korszak paneljeiben

A kis méretű fürdőhelyiségek, a csővezetékeken át hallatszó zajok és a lakótelepi panelházak között kialakított játszóhelyek jellemzik számos ember gyermekkorát. Milyen személyes tapasztalataid vannak, amelyek a panelépületekkel kapcsolatosak?

Az egyforma háztömbök barátságos sűrűjében egészen más volt felnőni, mint a családi házas övezetben. Elevenítsük fel a panelben eltöltött éveinket, és nosztalgiázzunk:

ÉPÜLNEK A PANELEK

Kulcsos gyerekek a játszótéren

Mivel a panellakásokat főként fiatal felnőttek választották, akik a családalapításon nem gondolkodtak sokat, a panelek játszóterei gyerekzsivajtól voltak hangosak. A nagyobbaknak mindig vinniük kellett a kistestvérüket – ez volt a játszótéri bandázás feltétele. A nyikorgó hinták, a piros csúszda, a mókuskerék és a libikóka a legjobb játéknak számított.

A HANGULAT ÁTJÖN!

A szülők az ablakból kiabáltak le a játszótérre vacsoraidőben, és sokszor játszani is a térről felkiabálva hívtuk le egymást. A legtöbb lakótelepi gyerek nyakában kulcs lógott: a panellakásokban nem élt a családokkal a nagyszülő, aki beengedte volna az unokát, amíg apa, anya dolgozott, így a gyerekek kulccsal a nyakukban közlekedtek, és vigyáztak egymásra.

A panelházak felelőssége a lakhatás terén vitathatatlan, bár nem is magyar találmány, hanem szovjet-orosz panelépítési kultúra. A korábbi politikai rendszer hatásai a panelépítészetben is érzékelhetők voltak. A magyar építészet akkoriban törekvéseiben előrehaladott volt, mégis a szovjet minták követése vált szükségessé.

A Szovjetunióban az urbanizáció és a lakhatási problémák megoldásaként a panelházak építését választották. Magyarországon azonban a helyzet más volt. Az első világháborút követően az ország fellendülésnek indult, Budapest pedig a "Kelet Párizsaként" vált ismertté. Az a lakosság lélekszáma 9,3 millió volt, és nem merült fel a szükségessége, hogy a paneles panelépítésre támaszkodjanak, hiszen a magyar technológia ebben az időben jóval előrébb járt az ilyen típusú megoldásoknál.

Emlékszel?Ilyen volt élni a Kádárkorszakban:

"56 éves elmúltam.. Eddig gyermekkoromat leszámolva szép életem volt. Sikeres voltam a vállalkozásaimmal és talán a fiaim nevelésében. Van egy gyönyörű feleségem akinek sosem fáj a feje. 🙂 Szinte mindent elértem amit szerettem volna. 🙂 Csak azért szinte mert mint tudjuk a projekteket nem mi írjuk hanem főként a sors... 

Élhettem a kádári rendszer elnyomásában azaz a kádári diktatúrában. Kemény élet volt... Ki nem élte meg az nem tudja.

Az valóban a munkaalapú társadalom eszméjére épült. Ott kellett dolgozni. Az ügyeskedők hamar börtönbe kerültek. 8 órát dolgoztunk... Keményen... Vagy sem... A bányászok keményen... Az átlag melós nem szakadt meg. 8 órát pihenhettünk is ha akartunk bár azok akik kicsit törekvőbbek voltak, maszekoltak. Nem volt szükség rá mert az ember a havi fizujából kellemesen megtudott élni. Na és... 8 órát aludhattunk is... Mi fiatalok csak 4 et mert mindig buliztunk.. Nagy volt az elnyomás... Nagy... Abban az időben autót venni hatalmas dolog volt de ha sikerült... Még egy Trabanttal is te voltál a király.