Müller Cecília bejelentette, hogy Magyarországon is azonosították a majomhimlőt egy 38 éves férfinél. Az országos tisztifőorvos elmondta, hogy nem terjed könnyen, csak szoros kontaktussal. A betegség 2-4 hétig tart, és elsősorban immunhiányos betegeknél és várandós anyukáknál terjedhet könnyebben.
A majomhimlő, amelynek több esetét fedezték fel Európában és Észak-Amerikában, ritka afrikai betegség, amelyből a beteg általában spontán módon gyógyul meg. A vírus állati szervezetből terjed emberre, írja a tenyek.hu.
Nagy-Britanniában újabb 71 esetet azonosítottak - közölte az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Hivatala hétfőn, így május 7. óta 179-re nőtt a fertőzöttek száma. Spanyolországban a hét végén huszonkettővel nőtt a fertőzöttek száma és elérte a százhúszat - közölte hétfőn a spanyol egészségügy-miniszter. Portugáliában péntektől hétfőig huszonkettővel, kilencvenhatra nőtt a fertőzöttek száma.
A betegséget, amelyet első ízben 1970-ban azonosítottak embernél a Kongói Demokratikus Köztársaságban, jelenleg tucatnyi afrikai országban tekintik endemikusnak, azaz csakis az adott helyhez kötődőnek.
A tünetek közé a jellegzetes kiütések mellett a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen terjedő betegségnek nincs ellenszere, az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak ellene.
Rosamund Lewis, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) vezető majomhimlő-szakértője hétfőn egy londoni tanácskozáson arról beszélt, hogy a WHO "nem gondolja", hogy a majomhimlő Afrikán kívüli megjelenése világjárványhoz vezetne. De hozzátette: továbbra sem világos, hogyan adják tovább a betegséget a tüneteket nem mutató fertőzöttek.
Arra kérdésre, hogy a járvány átalakulhat-e pandémiává, Rosamund Lewis, aki a WHO Egészségügyi Vészhelyzeti Programjának technikai vezetője is, kijelentette:
nem tudjuk, de nem hisszük.
Majd ismételten hangsúlyozta: "jelenleg nem tartunk globális világjárványtól". Májusban több mint 300 majomhimlős fertőzöttet jelentettek, többségében Európából.
A WHO jelenleg azt vizsgálja, hogy a járvány minősíthető-e "nemzetközi aggodalomra okot adó lehetséges közegészségügyi veszélyhelyzetnek". Egy ilyen veszélyhelyzet kihirdetése, mint történt az új típusú koronavírus okozta Covid-19, vagy az ebola esetében, felgyorsítaná a kutatást és a járvány fékentartásának finanszírozását.
Mik a majomhimlő tünetei?
HirdetésA majomhimlő a himlő rokona, egy olyan betegség, amit felfedezése után tíz évvel, 1980-ban sikerült visszaszorítani, szinte felszámolni.
A betegség jellemzően két-négy hétig tart, és a tünetek a fertőzés után 5-21 nappal jelenhetnek meg a testen, bárhol.
A majomhimlő tünetei általában lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, hátfájással, hidegrázással, kimerültséggel és duzzadt nyirokcsomókkal kezdődnek.
Az elváltozások száma néhánytól ezerig terjedhet
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez utóbbi tünet jellemzően az, ami segít az orvosoknak megkülönböztetni a majomhimlőt a bárányhimlőtől vagy a himlőtől.
Ha egyszer belázasodik a beteg, a majomhimlő fő jellemzője a csúnya kiütések megjelenése, egy-három nappal később. Gyakran az arcon kezdődik, majd átterjed a test más részeire is.
