"Nem hiszem el, csodálatos! Sírni tudnék!"
Laurie minden önbizalmát elvesztette az évek során, már tükörbe nézni is alig tudott, úgy szégyellte a külsejét.
"Egy belső ösztönzésre van szükségem, valamire, amitől azt érzem, hogy még mindig szép vagyok, fiatal és vonzó" - mondta.
Megunta a magányt, és külső segítséghez fordult, hogy a legjobb oldalát hozzák ki belőle.
"Unom már, hogy egyedül vagyok. Úgy gondolom, hogy ha a lelkemben fel tudok szabadulni egy változástól, akkor egy kicsit vonzóbb lehetek mások és magam számára is" -tette hozzá.
A hatalmas változás nagyon meglepte, amikor újra a tükörbe nézett a nagy átalakítás után. Végre az nézett vissza rá, aki mindig is volt. Egy mosolygós, gyönyörű nő!