Az eddigi legnagyobb potenciális fenyegetést jelentő aszteroidára bukkant az a kutatócsoport, amely a négyméteres tükörátmérőjű chilei Blanco teleszkóppal vizsgálta a Vénusz és a Föld pályasíkja közötti területet. A 2022 AP7 jelet kapott mindeddig ismeretlen objektum nem csak a mérete, hanem a keringési tulajdonságai miatt is fokozott fenyegetést jelenthet a földi bioszférára.
Az Amerikai Csillagászati Társaság ( American Astronomical Society, AAS) kutatócsoportjának a neves Astronomical Journal szaklapban 2022 októberében publikált tanulmánya arról számol be, hogy a Föld és a Vénusz pályája között három nagy méretű aszteroidát fedeztek fel. A két ritka Atira/Apohele típusú aszteroida – amelyek a 2021 LJ4, illetve a 2021 PH27 számot kapták –, a földpályán belül kering a Nap körül.
Egy mindeddig teljesen ismereten úgynevezett Apolló-típusú objektumot is azonosítottak, amit 2022 AP7 számon regisztráltak a földsúroló objektumok ( Near Earth Object, NEO) katalógusában. Mindhárom objektumot a chilei négyméteres tükörátmérővel rendelkező Blanco teleszkóp Dark Energy (sötét energia) kamerájával sikerült azonosítani. A mérések szerint mindhárom NEO-objektum átmérője meghaladja az egy kilométert.
A pályaszámítások szerint a három aszteroida közül a 2022 AP7 a Nap körüli keringése során
RENDSZERESEN METSZI A FÖLDPÁLYÁT, AMI FOKOZOTT VESZÉLYT JELENT,
hiszen emiatt akár a nem túl távoli jövőben is összeütközhet a Földdel. A 2022 AP7 jelentette fenyegetést még tovább fokozza, hogy a három földsúroló aszteroida közül ez a legnagyobb, amely 1,1 -2,3 kilométer közötti átmérővel rendelkezik.
„Minden, egy kilométernél nagyobb átmérőjű objektumot bolygógyilkos aszteroidának tekintenek" – nyilatkozta Scott S. Sheppard, az Atronomical Journal szaklapban közzétett tanulmány vezető szerzője, aki hozzátette, ha a 2022 AP7 ütközne a Földdel, annak beláthatatlan hatásai lennének a földi élővilágra és az emberi civilizációra.
Egy hozzávetőleg két kilométeres átmérővel rendelkező aszteroida becsapódása valódi kataklizmát váltana ki. A becsapódáskor felszabaduló hő és mechanikai energia az epicentrum körzetében mindent elpusztítana, felperzselne.
A BECSAPÓDÁS KELTETTE ERŐS SZEIZMIKUS HULLÁMOK TÖBBSZÖR IS KÖRBEFUTNÁK FÖLDET,
ha pedig az objektum tengeri területen csapódna be, hatalmas cunami indulna meg a szárazföld felé. Ezeknél is sokkal súlyosabb hatása volna azonban annak az irdatlan mennyiségű pornak, törmeléknek és aeroszolnak, ami a becsapódás nyomán a légkörbe kerülne.
„A Föld felszíne valószínűleg jelentősen lehűlne attól, hogy nem érné napfény a bolygót. Olyan tömeges kihalásról lenne szó, amilyenre évmilliók óta nem volt példa" – vázolja a fenyegető következményeket Scott S. Sheppard. Pillanatnyilag még nem fenyeget ez a veszély, mivel az elvégzett pályaszámítások azt mutatják, hogy jelenleg a 022 AP7 akkor keresztezi a Föld pályáját, amikor bolygónk az aszteroidához képest a Nap túlsó oldalán jár.
A tanulmány vezető szerzője ehhez azonban hozzáfűzte, hogy ennek ellenére sem szabad alábecsülni a 2022 AP7 jelentette potenciális fenyegetést. Az aszteroida ugyanis miközben át meg átszeli a földpályát,
EGYRE KÖZELEBB KERÜL A BOLYGÓNKHOZ.
Noha pillanatnyilag nincs komoly esély arra, hogy egy-két éven belül az aszteroida eltálalja a Földet, de évszázados dimenzióba helyezve a problémát, már másként fest a helyzet.
Azt viszont, hogy néhány évszázadon belül konkrétan mikor kerül ütközőpályára a 2022 AP7, egyelőre még nem lehet megjósolni, a becsapódás potenciális veszélye azonban reális opció.
Utoljára a kréta időszak legvégén, 65,5 millió éve érte a földi élővilágot rendkívül súlyos, katasztrofális következményekkel járó kozmikus eredetű becsapódási esemény.
A SZAKIRODALOMBAN K-T ASZTEROIDAKÉNT JEGYZETT KISBOLYGÓ
a jelenlegi Mexikói-öböl nyugati oldalán, a Yucatán-félsziget térségében csapódott be, sekélytengeri környezetben. A mai Chicxulub városka közelében, a Mexikói-öböl tengeraljzatán sikerült azonosítani a K-T aszteroida ütötte közel 200 kilométer átmérőjű krátert.
A kráter átmérőjéből és a kettős krátersánc formájából kinematika modellezéssel meghatározták a tömeges kihalási eseményt okozó földgyilkos aszteroida méretét, irányát és becsapódási sebességét. A K-T aszteroida legalább 12-15 kilométer átmérőjű objektum volt, amely a legújabb modellszámítások szerint délkeleti irányból és meredek, csaknem 60 fokos szögben,
MINTEGY 24 EZER KILOMÉTER/ÓRÁS SEBESSÉGGEL ÜTKÖZÖTT A FÖLDNEK.
A becsapódási energia meghaladta százmillió hirosimai atombomba robbanási energiáját.
A felszabaduló hőenergia elpárologtatta a karbonátos kőzetekből álló tengeraljzatot, irdatlan mennyiségű törmeléket, szén-és kén-dioxidot, valamint aeroszolt juttatva az atmoszférába. A becsapódás nyomán ezer méter magas hullámfal indult el több száz kilométer/per órás sebességgel a szárazföld felé, mélyen benyomulva és mindent elpusztítva a kontinentális partvidéken.
A MEGACUNAMI NYOMAIT MÉG A BECSAPÓDÁSTÓL MINTEGY TÍZEZER KILOMÉTERES TÁVOLSÁGRA FEKVŐ JELENLEGI ADRIAI HORVÁT PARTVIDÉKEN IS KIMUTATTÁK.
Az ütközés a Richter-skála szerinti 9-9,9-es erősségű rendkívüli erejű földrengést okozott, a szeizmikus lökéshullámok pedig többször körbefutották a Földet.
Az atmoszférába került törmelék, illetve gázok legalább hat hónapig tartó úgynevezett „nukleáris telet" idéztek elő. A légkörbe jutott törmelék megakadályozta a napsugarak felszínre jutását,
AMI MIATT ÖSSZEOMLOTT A TÁPLÁLÉKLÁNC,
átmenetileg leállt a növényi fotoszintézis, súlyos, rendkívül gyors globális kihalást okozva. A K-T esemény okozta a dinoszauruszuk, a tengeri hüllők és még számos más egyéb állatcsoport radikálisan gyors kipusztulását.
A K-T KIHALÁSI ESEMÉNY UTÁN ÚJ IRÁNYT VETT A FÖLDI ÉLŐVILÁG TÖRTÉNETE.
Modellszámítások szerint a kréta időszak és a paleocén kor határán történt katasztrófához hasonló aszteroida becsapódások átlagosan 100 millió évente következhetnek be. Noha a 2022 AP7 jóval kisebb, mint a „dínógyilkos" K-T aszteroida, de ennek becsapódása is globális kihatású katasztrófát okozna.