– Felhívom a mobilján, jó?
Erre ő közölte, hogy a lányom mobilja elégett, viszont van a kollégáknál egy szolgálati telefon, amit ha feltöltök, akkor tudok beszélni a lányommal.
– Én olyat nem tudok csinálni! Mondja meg, hova menjek, hogy láthassam Őt! – sikítozva, őrjöngve, könnyeimet nyelve agonizáltam.
Halál nyugodtan mondta nekem, hogy írjam fel a telefonszámot és akkor egy benzinkúton is feltölthetem.
Aztán nem tudom mi történt velem, de megkérdeztem, hogy a lányomnál milyen táska van? Hm? Közben bekapcsoltam a mobilomat, és hívtam a lánykámat.
– Szia Anyuci! – szólt bele a telefonba.
– Uram, itt van a lányom, hallja?!! – ordítottam.
Erre letette.
Teljesen ledermedtem, potyogtak a könnyeim. A Lillus is megijedt, hogy miért sírok ennyire. Danikám meg szorított magához.
Azóta eltelt pár óra, kicsit megnyugodtam, lehiggadtam. Tiszta fejjel visszapörgetve a beszélgetést, már sokkal hamarabb gyanússá kellett volna váljon ez az egész.
Ezek a gátlástalan szemétládák viszont épp ezt használják ki! Sokkolnak valami hírrel, aztán az áldozatuk válaszai, reakciói után alakítják az eseményeket.
Hála Isten semmiféle baleset nem történt Dunaújváros és Mezőfalva között.
Könyörgöm!!!! Egy telefonfeltöltésért erre képesek emberek?! Hogy valakit korán reggel az őrület határára kergessenek?!”
Ezek a szélhámosok nem riadnak vissza semmitől! Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy megkapják, amit akarnak! Borzasztó történeteket találnak ki, hogy megvezessék áldozatukat!
Osszátok, hogy minél többen értesülhessenek erről az esetről és ezzel elkerüljük, hogy bárki is az áldozatukká váljon! Forrás!
