Október 5-én döntött a kormány egy újabb nyugdíjemelésről, amelyet novemberben már folyósítottak is. A nyugdíjösszeg idén várhatóan 13,4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, de ezzel szinte egy időben jelent meg a KSH legfrissebb tájékoztatója, miszerint már 20,1 százaléknál jár az infláció. Az évi többszöri nyugdíjemelés ellenére sem válik könnyebbé a helyzet a nyugdíjasok számára. Sőt a fogyasztói árak emelkedése súlyosabban is érinti a társadalmi réteget, mivel a nyugdíjas fogyasztóiár-index magasabb, 21,9 százalékos árnövekedést mért. A fogyasztói árak növekedése mellett a pénzünk is évről-évre egyre kevesebbet ér: ha a nyugdíjösszegeket az inflációval korrigáljuk (vagyis megnézzük a reálértékét), akkor az látható, hogy bár a nyugdíj számszerűen folyamatosan nő, azonban a pénzromlás miatt az értéke csökken. Idén valójában az értékét tekintve alacsonyabb a nyugdíj és az egyéb ellátások összege, mint tavaly. Uniós viszonylatban sem állunk sokkal jobban, 31 országból nálunk mérhető a 25. legalacsonyabb nyugdíj, szomszédaink közül csak Horvátország teljesít rosszabbul.
Hazánkban jelenleg majdnem két és félmillióan részesülnek nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban vagy egyéb járadékban. Az öregségi nyugdíjasok a 80 százalékát teszik ki ennek a számnak, tehát közel kétmillió embert érint a kérdés. Az elmúlt két évtizedben a nyugdíjasok és az egyéb ellátásban részesülők száma évről-évre csökkent, összesen több mint 600 ezerrel.
A KSH statisztikái szerint 2022-ben Magyarországon havi 164 ezer forint körül alakul a nyugdíj átlaga. A megyei szintű adatok alapján az országban a legmagasabb nyugdíjösszegben a fővárosban részesülnek, itt a nyugdíjasok átlagosan 185 ezer forintot kapnak. De az ország északnyugati része is kitűnik: Fejér megyében havi 160 ezer, Komárom-Esztergom megyében 158 ezer, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében pedig 153 ezer körül alakul az ellátás átlagösszege.
Ahogy az átlag- és mediánbérek esetében írtuk, az átlagösszeg kevésbé tükrözi a valóságot, mivel a kilengő értékek eltorzíthatják az eredményt. Ezért megnéztük fizetési sávonként, hogy mekkora összegben részesül a legtöbb nyugdíjas – a valóság akár 40 ezer forinttal is kevesebb lehet.
Ha az egyes fizetési sávokat vizsgáljuk, akkor az látható, hogy 2022-ben a nyugdíjasok többsége 120 000 és 139 990 forint közötti ellátásában részesül, jellemzően a havi 80 és a 180 ezer közötti nyugdíj emelkedik ki leginkább.
Látványos emellett az is, hogy az elmúlt tíz évben a többség egyre magasabb fizetési sávba került, 2012-ben még a 80 ezer és a 99 999 közötti nyugdíj volt szokványos, azóta sokkal inkább megoszlanak a magasabb fizetési sávok között a nyugellátásban részesülők jövedelem szerint.
Feltűnő továbbá, hogy a havi 300 ezer forint feletti ellátásban részesülők száma 2017-hez képest 20 ezerről 123 ezer főre nőtt.
A Magyar Közlönyben olvasható, október 5-én közzétett rendelet szerint a kormány 4,5 százalékkal növeli a nyugdíj összegét, amely ezzel idén eddig összesen 13,4 százalékkal növekedett a tavalyihoz képest. Megnéztük, hogy ez a nyugdíjemelés képes-e kompenzálni a folyamatosan növekvő fogyasztói árakat, valamint kiszámoltuk, hogy a pénzromlás mellett valójában mennyit is ér a havi összeg.
A kormány idén év elején 5 százalékkal, majd júliusban 3,9 százalékkal emelte a nyugdíjat, novembertől pedig további 4,5 százalékos inflációs kompenzáció várható. Igen ám, eközben viszont a fogyasztói árak olyan ütemben emelkedtek tavalyhoz képest, hogy ezt már a jelenlegi növelés sem képes utolérni.
Az elmúlt négy évben a nyugdíj átlagosan évi 5 százalékkal emelkedett, ami elég is volt ahhoz, hogy felzárkózzon a fogyasztói árak emelkedéséhez.
Azonban amíg a nyugdíj idén – a korábban tervezett 10,7 százalék helyett – 13,4 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, addig a fogyasztói árak tavalyhoz képest 20,1 százalékkal nőttek.
A nyugdíjasok esetében a nyugdíjas fogyasztóiár-index ad valós képet a helyzetükről, mivel nem tartalmaz olyan termékeket, amelyek nem köthetők a nyugdíjasok átlagos fogyasztásához (például a gyermeknevelési termékek).
A nyugdíjas fogyasztóiár-index alapján a nyugdíjasok csoportját lényegesen súlyosabban érinti az árak növekedése, mivel a vásárlói kosaruk alapján nem 20,1 százalékos, hanem 21,9 százalékos inflációt érzékelnek.
Számszerűen évről-évre növekszik a nyugdíj, azonban a pénzromlás miatt valójában évek óta egyre kevesebbet ér az előző évinél. A nyugdíj, egyéb ellátások és járadékok (mint a rokkantsági nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátás) együttes havi átlagösszege 2000 és 2022 között 31 157 forintról 149 965 forintra nőtt.
[LAPOZAS]Korrigáltuk 2008-tól kezdve a havi átlagellátást az inflációval, és kiszámoltuk, hogy mennyinek kellene lennie az egyes években a kézhez kapott összegnek ahhoz, hogy pontosan ugyanannyit érjen, mint amennyit egy évvel korábban ért.
A két vonal összeér, szinte ugyanazokat a számokat kaptuk, mint a valós nyugdíjösszeg – vagyis az látható, hogy hiába nő az ellátás szám szerint, az értéke a pénzromlás miatt egy forinttal sem lesz magasabb.
Sőt, ahhoz, hogy a nyugdíj és egyéb járulékok a pénz romlását figyelembe véve annyit érjenek idén, mint 2021-ben, ahhoz 164 987 forintnak kellene lennie az átlagos havi összegnek. Vagyis az inflációval együtt jelenleg jóval kevesebbet kapnak a nyugdíjasok az előző évhez képest.
