jelenleg akár ötszörös különbség is lehet az egyes helyeken alkalmazott lakossági tarifák között,
a díjak nagyjából 100 és 500 forint/köbméter között változnak. De nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy akár tízszeres különbség is előfordulhat, mert vannak szélsőséges esetek, például egy kis faluban maradhatott 67 forintos vízdíj, máshol pedig akár 670 forintos is lehet.
Az sem egységes az országban, hogy szerepel-e alapdíj a vízszámlán – egyes helyeken igen, másutt nem. Kecskeméten például nettó 120 plusz 98 forint a havi alapdíj, Vecsésen viszont nulla. A víz- és csatornaalapdíj tulajdonképpen rendelkezésre állási díj, ami azt jelenti, hogy ha megnyitjuk a csapot, mindig legyen megfelelő minőségű és nyomású víz belőle, illetve ha lehúzzuk a vécét, akkor mindig elszállítsák és megtisztítsák a használt vizet. És hogy miért nincs mindenhol alapdíj? Ennek az az oka, hogy korábban az önkormányzatok dönthették el, hogy milyen vízdíjakat alkalmaznak, és választhattak-e egy- vagy kéttényezős vízdíjat, azaz csak köbméterdíjat szedjenek-e, vagy köbméter- és alapdíjat is. A rezsicsökkentés viszont lefagyasztotta a díjakat, így ahol korábban nem volt alapdíj, ott azóta sincs.
Iparági források szerint logikus lépés lenne a kormány részéről, ha a víznél is bevezetné, hogy csak az átlag alatti fogyasztásra vonatkozzon a rezsicsökkentett díj, a többletért pedig piaci árat kelljen fizetni. A MaVíz adatai szerint
egy vízmérőhelyre jutó havi átlagfogyasztás jelenleg 7,3 köbméter.
címlapfotó:illusztráció!
