Lesújtó eredményt produkált a Nemzeti Pedagógus Kar nemrégiben készített felmérése, amivel az iskolák átoltottságát mérték fel. Az NPK felmérésében a hazai intézmények negyede vett részt, és az alábbi kérdésekre kellett válaszolniuk:
Összesen 1522 intézmény jelzett vissza, akik közül egyharmada óvoda, egyharmada általános iskola, a fennmaradó részt pedig a középiskolák, a szakszolgálatok, a kollégiumok és a művészeti iskolák teszik ki.
A felmérésben résztvevők közül 5270 olyan pedagógus van, aki nincs beoltva, közülük 3338-an nem is tervezik felvenni a vakcinát. A felmérés rávilágított: a tanárok 61 százaléka az intézkedés hatására sem változtat a korábban meghozott döntésén.
Mivel a kötelező oltás az állami iskolákra vonatkozik, így nagy az esély rá, hogy azok a pedagógusok, akik nem akarják felvenni az oltást, ők inkább olyan magán- vagy egyházi intézménybe igazolnak át, ahol az intézkedés bevezetéséről a fenntartó egyénileg dönthet.
Így éppen azokból az állami iskolákból vándorolnak el a dolgozók, ahol számos esetben már eddig is csak megfeszített tempóban, túlórákkal, és helyettesítésekkel lehetett ellátni a feladatokat. A felmérésből egyébként az is kiderült, hogy a többség számára egész egyszerűen érthetetlen, hogy a kötelező oltás bevezetése miért a fenntartótól, és miért nem a feladatoktól függ?
– tette fel a kérdést Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke.
Míg egyes intézményekben 100 százalékos az átoltottság, máshol a dolgozók 30-40 százaléka nem vette fel az oltást. Ha az oltatlanok 60 százaléka esetleg meg is gondolja magát, januártól összességében a munkavállalók 10-20 százaléka kieshet, ami egyértelműen veszélyezteti a feladatellátást. Emiatt a téli szünet után pánikhelyzetek alakulhatnak ki, erre kellene valamiképp megoldást találni– folytatta Horváth. Az NPK elnöke emiatt úgy döntött, az államtitkársággal is megosztják a felmérés eredményeit.
[LAPOZAS]„Nem okozna nehézséget az intézkedés, ha egyébként hazánkban rengeteg ugrásra kész pedagógus lenne, aki csak azt várja, hogy valahol lehetőséget kapjon. Más adottságok mellett teljesen helyénvaló lenne az átoltottság növelése, hiszen mindenki azt szeretné, hogy maradjon a jelenléti oktatás, és ahhoz a védettség elengedhetetlen. Ugyanakkor ne feledjük, hogy a járvány mellett van még valami, ami veszélyt jelent a gyerekek jövőjére nézve, ez pedig nem más, minthogy elfogynak a pedagógusok, és nem lesz aki tanítsa őket” – tette hozzá az elnök.