A kedd éjféltől Magyarországon életbe lépő háborús veszélyhelyzet a jogalkotást leegyszerűsítő lépés - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna kedd esti műsorában.
Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz-ukrán háború, s ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány.
Azt mondta:a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt "ez nem jelent háborús fenyegetést"- fűzte hozzá.
Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja- hangsúlyozta.
A kérdést egy kiskunhalasi kampányrendezvényen is megkapta a honvédelmi miniszter, miután az ukrajnai háborúról és a magyar honvédség állapotáról tartott előadást. A közönség soraiból jelentkezett egy férfi, aki arról beszélt, hogy sok-sok honfitársához hasonlóan ő is azt gondolja, „a mai generációra legalább egy hat hónapos katonai szolgálat nagyon nagyon ráférne”. Kitörő taps fogadta a felszólalását, és ez szemmel láthatóan arra sarkallta, hogy folytassa gondolatmenetet:
„Azok a gyerekek tanulnának emberséget, bajtársiasságot, (…) keményebbé tudnának válni.”
Ha lenne ilyen, akkor a kiskunhalasi férfi szerint a fiatalok megismerhetnék valamilyen szinten a haditechnikai eszközöket, rálátást kapnának a katonai pályára, és ezután – fogalmazott – sokkal többen kapnának kedvet ehhez a hivatáshoz. Ha visszatérne a kötelező sorkatonai szolgálat, „nagyobb biztonságot adna az országnak” szerinte, hogy lenne egy hadseregünk, amelynek tagja minden magyar férfi, aki elmúlt 18 éves.
„Sokan vannak Magyarországon, akik így gondolkodnak, és meg is értem az ő gondolkodásukat” – kezdte a válaszát Benkő Tibor szombaton. A Magyar Honvédség az elmúlt években a hazafias honvédelmi nevelés irányába tett lépéseket a kadétprogram elindításával, a laktanyai nyílt napokkal, a honvédelmi táborokkal és honvédelmi versenyekkel.
„Szeretnénk azt elérni, hogy önkéntes alapon is akarjanak szolgálatot vállalni a fiatalok, és ne legyen kötelező. A kötelezővel szemben mi, magyarok (…) úgy vagyunk, hogy a kötelező az nem jó”
– magyarázta, majd arról beszélt, hogy szerinte is szüksége van Magyarországnak mindarra, amit a felszólaló mondott. Arra, hogy Benkő szavai szerint „olyan elhivatott fiatalok dolgozzanak Magyarországon, akik tudják, hogy mi a rend, mi a fegyelem, mi a bajtársiasság, mi a haza iránti elhivatottság és elköteleződés, mi a helytállás, mit jelent az, hogy főnököm van, mit jelent az, hogy végre kell hajtanom azt, amit a főnököm mond”. Szerinte ha ezt nem tudjuk elérni, akkor nagyon nehéz lesz rendben, szervezetten haladni.
[LAPOZAS]
Kijelentette ugyanakkor, hogy a magyar kormánynak pillanatnyilag nincs olyan célkitűzése, hogy bevezesse a kötelező sorkatonai szolgálatot, amit 2004-ben szüntettek meg.
„Én nagyon bízom a hölgyekben, megmondom őszintén” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, és felidézte, hogy régebben, „amikor a fiatalember bekopogott (…) a szülői házhoz, akkor megkérdezte az após jelölt, hogy Lajoska, te voltál már katona.” És ha nem volt a válasz, azt mondták, „majd akkor gyere vissza, ha letudtad a szolgálatot”.
Benkő szerint a társadalom tudja megteremteni az alapját, ha valamire szükség van, és nem biztos, hogy azt parancsra kell tenni. „A társadalomnak kell felismernie azt, hogy erre szükség van, vagy nincs szükség” – folytatta a gondolatmenetet. Azt is mondta, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatnak megvoltak a jó és rossz oldalai is. Például annak nem volt jó, aki épp akkor végzett a főiskolán, és be kellett vonulnia a seregbe. A humoros hangulatú honvédelmi miniszter ezt követően a közönség derültségére megismételte: „a hölgyekre apellál”, hogy „visszautasítják a fiatalembert, ha eddig nem tett eleget a kötelezettségének”.
Az előadásában korábban pedig arról beszélt, itthon a NATO-csatlakozás előtt kevesen beszéltek a Washingtoni Szerződés azon részletéről, ami kimondja, hogy minden ország köteles olyan katonai védelmi képességet építeni, amellyel egyrészt meg tudja védeni a saját országát, másrészt ezt a képességet fel tudja ajánlani a NATO-nak.
[LAPOZAS]
Ha erről többet beszéltek volna, akkor Benkő szerinte nem csökkenteni, hanem bővíteni kellett volna a magyar honvédséget a NATO-csatlakozás után. Ehhez képest 2004-ben megszüntették a kötelező sorkatonai szolgálatot, de ennél súlyosabb bűn volt a honvédelmi miniszter szerint a hadkötelezettség leépítése. Adatvédelmi szabályok miatt a Magyar Honvédség nem vezethetett nyilvántartást a hadra fogható férfiakról az uniós csatlakozás után.
„Megszüntettük annak lehetőségét, ha netán háború alakult volna ki Magyarországon, egyáltalán tudjuk, kit lehet behívni, meg kit lehet harcba küldeni.”
Annyi előrelátása volt a honvédelmi miniszter szerint az akkori vezetésnek, hogy 2003-tól létrehozták az önkéntes katonai tartalékos szolgálatot. Ez azonban nem működött valami fényesen, 2011-ig mindössze 17 önkéntes jelentkezett. Benkő azt mondta, 2011-ben újjáépítették a rendszert, és mára már több mint 11 ezer önkéntes szolgál a honvédségnél. „Elismerés és köszönet mindenkinek, aki ebben részt vett” – tette hozzá.
„Miközben mi egyértelműen elutasítjuk a sorkatonai szolgálat visszavezetésének gondolatát, megengedhetetlennek tartjuk, hogy a honvédelmi miniszter a magyar emberek biztonságát veszélyeztető kijelentéseket tegyen” – mondta a hétfői sajtótájékoztatón Vadai Ágnes, és azt is felidézte, hogy 2004-ben a Fidesz először nem akarta támogatni a kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetését.
Az Egységben Magyarországért szerint „az össze-vissza beszélő honvédelmi miniszter és a Putyin barátjaként tetszelgő miniszterelnök példája is mutatja”, hogy Magyarország biztonságát csak az erős és stabil EU- illetve NATO-tagság tudja biztosítani. „Az április 3-i választások tétje ezért már nem csupán az, hogy Orbán vagy nem Orbán, hanem az is, hogy egy olyan kormányt válasszunk, amely nem a magyar sorkatonai szolgálat visszaállításáról fantáziál és Putyin érdekeit védi utolsó erejéig, hanem megbízható partnere lesz az Európai Uniónak és a NATO-nak is” – írták vasárnap.
A szombati kampányrendezvény után több kérdést is fel tudtunk tenni Benkő Tibornak, nézzék meg az erről készült videónkat:
Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok "eltaktikázták magukat": arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő és a keleti, zömmel oroszul beszélő - de mint azóta kiderült, ukrán tudatú - lakosság "tárt karokkal várja őket".
Kaiser Ferenc úgy vélekedett, egyik fél veszteségadataiban sem lehet megbízni. Külső elemzések, műholdfelvételek, becslések alapján az orosz haderőben 15 ezer és 25 ezer között lehet a halottak és a sérültek száma. Ezzel Oroszország több élőerőt veszített, mint Afganisztánban 1979-től 1989-ig a Szovjetunió - mondta, jelezve: emellett 4 ezer és 5 ezer között lehet a hadifoglyok és a dezertőrök száma. Az ukrán oldalon kisebb lehet a veszteség - fűzte hozzá.
A szakértő szavai szerint egyik fél sem akar tárgyalni, mert egyik fél sem egyezkedhet: Ukrajna azért nem, mert "még nem győzték le", Oroszország pedig azért nem, mert "nem nyert eléggé", sőt - mint mondta - az orosz győzelem "inkább vereség".