Havazással kapcsolatos érdekességek Magyarországról
Az 1987-es nagy havazás
Ha nem is a valaha volt legnagyobb magyarországi havazás, de a jelenleg élők számára talán legemlékezetesebb havas esemény egyértelműen 1987. január 10.-éhez köthető.
Északkelet felől sarkvidéki eredetű levegő tört be az országba, miközben délnyugat felől nagy nedvességtartalmú légtömegek érkeztek egy mediterrán ciklonhoz kapcsolódóan. Az igazi nagy téli havazásoknak ez a klasszikus felállása.
A havazás a szombat esti órákban kezdődött, és mellé viharos erejű szél társul. A Kisalföldön 100 km/órás széllökéseket mértek, aminek hatására vasárnapra már komoly hótorlaszok emelkedtek.
Vasárnapra már nem csak a kisebb települések, de Székesfehérvár is megközelíthetetlenné vált, és Budapesten is leállt a közlekedés. A kisebb településeken krízishelyzet állt elő, mivel fogyóban voltak a tüzelőanyagok és az élelmiszerkészletek. A hőmérséklet is visszaesett. Budapesten -17 C fokot mértek.
A havazás kisebb megszakításokkal január 16-ig tartott. Ekkor síkvidéken 20-50 cm, míg a hegységekben 50-77 cm friss hóréteg alakul ki, ugyanakkor a hófúvások miatt méteresnél is magasabb hótorlaszok alakultak ki.
A legtöbb hó Magyarországon: 151 cm-es hóréteg
Noha az 1987-es nagy havazás generációs élmény, nem ekkor mérték a legvastagabb hóréteget Magyarországon. 1947. február 16-án Kőszegen 151 cm-es hóvastagságot mértek a szakemberek.
