Hogy melyik mederbe terelődik a magyarok eredetének kutatása, az komoly kérdés. Ám a mostani kutatásban még több potenciál van. „Az, hogy tudjuk, kik voltak, honnan származtak az uralkodóink, nemzeti identitásunk része. Ezt az identitást erősítette meg először is a kutatás. Az Árpád-háziak elképesztő szellemi és fizikai adottságokkal rendelkeztek, képesek voltak létrehozni a Német-Római Császárság, a Bizánci Birodalom és a Kijevi Rusz között egy, az egész Kárpát-medencére kiterjedő birodalmat.
Abban a korban archiregnumnak nevezték Európában a magyar királyságot, ami azt jelentette, hogy nagyon ősi, nemes, a világ működési rendjét értő és ismerő birodalomnak tekintették, amely felett egyedülálló módon nem közönséges, koronás fejedelmek, hanem apostoli királyok uralkodtak. Erről tanúskodnak krónikáink is, amelyek meglepően egységesek egészen az Anjouk koráig. Szokás lett ezeket a krónikákat mesének tekinteni.
No de valóban igaz lenne, hogy a hazai krónikások csupán meséket költöttek volna, a nyugatiak viszont a színtiszta valóságot írták meg műveikben?! Hogyan lenne ez lehetséges, különösen akkor, amikor minden krónikás ugyanannak az egyháznak a papja volt?
Ráadásul a magyar krónikák leírásait nagyon sok vonatkozásban igazolta már a régészet. A genetikával nem lehet vitatkozni, amit ez a diszciplína nyújtani képes, az nem érzelmi kérdés. Össze kellene rakni végre a magyarok eredetével, őstörténetével kapcsolatos eredményeket, és kialakítani egy egységes, hiteles képet” – mondta Kásler Miklós.
A professzor az interjúban elmondta, folytatják a kutatásokat, s további Árpád-házi uralkodókat fognak azonosítani. „Nem vagyok történész, egyszerűen csak sokat olvastam a magyarok históriájáról, ennyi az egész. De a korábbinál erőteljesebbé akarjuk tenni a történelmi kutatások genetikai vonalát.
Mert perdöntő eredmények születhetnek ezen a téren, olyanok, amelyekre komplex, széles vágányú, interdiszciplináris kutatások épülhetnek tovább” – fogalmazott az Országos Onkológiai Intézet igazgatója.
OSZD MEG másokkal is!
