Viszlát nyugdíjkorhatár?
A hagyományos értelemben vett nyugdíjkorhatár jóformán eltűnik majd a jövőben, , mert ezután az emberek több ok miatt is tovább dolgozhatnak, mint az eddigi években. A biztosítók is úgy látják, hogy az embereket fel kell készíteni erre minél hamarabb.
Lard Friese az NN-biztosítócsoport vezérigazgatója közölte a Világgazdaságnak adott inetrjúban, hogy a jövőben eltűnhet a hagyományos értelemben vett 65 éves nyugdíjkorhatár.
Számos okot találhatunk ennek hátterében: – egyfelől sokkal több rugalmas munkalehetőség lesz elérhető, ennek köszönhetően pedig, ha szeretnének, tovább dolgozhatnak az emberek – ű – másfelől egyre egészségesebben élnek az emberek, ezért majd tovább élnek, ez pedig újabb kihívást támaszt majd a biztosítókkal szemben. A menedzser véleménye szerint érdemes az embereket a lehető legkorábban bevonni a nyugdíjas korukkal kapcsolatos döntésekbe, fontos párbeszédet kezdeményezni velük,annak érdekében, hogy amíg még dolgoznak, addig is elkezdhessenek felkészülni a nyugdíjra.
Az 1957-ben vagy azt követően született emberek legkorábban a betöltött 65. életév napján mehetnek nyugdíjba. Számos európai ország gyakorlatától eltérően Magyarországon a férfiak és a nők nyugdíjkorhatárra vonatkozó életkora pontosan megegyezik a két nem között, vagyis nincsen semmilyen különbség a nők és férfiak között a nyugdíjkorhatár tekintetében.
2021-ben tehát az 1956. II. félévében születettek mehetnek nyugdíjba, 2022-ben az 1957-ben születettek, 2023-ban az 1958-ban születettek, 2024-ben az 1959-ben születettek, míg 2024-ben az 1960-ban születettek mehetnek nyugdíjba azon a napon, amikor betöltik 65. életévüket.
Minimumfeltétel a teljes öregségi nyugdíj megállapításához, hogy a ledolgozott évek száma legalább 20 év legyen. Ha ez valamilyen ok miatt nem teljesül, azonban az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve a kérelmező rendelkezik minimum 15 év szolgálati idővel, akkor öregségi résznyugdíjat igényelhet. Fontos kitétel továbbá a nyugdíj kérelmezésekor, hogy a nyugdíj-megállapítás időpontjában az igénylő személy nem lehet biztosított, vagyis nem állhat semmilyen munkaviszonyban, sem belföldön, sem pedig külföldön.
Ahogyan a fenti kiemelt felsorolás is mutatja, 2021-et követően a nyugdíjkorhatár mindkét nem számára immár 65 évet jelent. Ez viszont csak abban az esetben igaz, ha a nyugdíjat kérelmező személy rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, melyet tud igazolni is. A nők számára van viszont kedvezményes nyugdíjszámítási lehetőség, hiszen az otthon gyermekneveléssel eltöltött évek is beleszámítanak a nyugdíjukba, így a nők 40 év szolgálati idő után nyugdíjba vonulhatnak, ráadásul ez nem biztos, hogy 40 évnyi munkát jelent.
Sokan szeretnének gondtalan nyugdíjas éveket, azonban ezt meg is kell finanszírozni valamiből. Az idősebb korban felmerülő egészségügyi kiadások is sokba kerülhetnek, de egy autó fenntartása is jelentős kiadással jár, nem beszélve a szabadidő kellemes eltöltéséről, például a külföldi utazásokról. Ugyan jelenthet kiegészítő jövedelmet a nyugdíj melletti munkavégzés, bár valószínűleg a többségnek nem az az álma, hogy még a nyugdíj mellett is munkát vállaljon.
A nyugdíj mellett viszont jól jön bármilyen kiegészítő jövedelem. Az időben elkezdett nyugdíj előtti öngondoskodás lehetőségei között érdemes megemlíteni az adókedvezményekkel is támogatott önkéntes nyugdíjpénztárat, valamint a nyugdíjbiztosítást is, amely az előbbinél rugalmasabb megtakarítási forma, ellenben az állam szintén több kedvezménnyel is támogatja. Előrehozott öregségi nyugdíj: a korábbi évek törvénymódosításai miatt minden előrehozott nyugdíjba menetelt érintő jogszabályt eltöröltek, így öregségi nyugdíj kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítható meg.