Kristóf a nak mesélt arról, hogyan írta át a Lócival szőtt terveket kisöccse születése, hiszen a terveikkel ellentétben minden máshogy alakult:
„A szülést megelőző napon, szombaton még együtt tervezgettük a másnapi, vasárnapi programot. Közös reggelit akartunk, én készítettem volna a tükörtojást frissen facsart narancslével, délelőtt golf, délután tanulás Lócival, utána közös program hármasban. Na mindebből semmi nem lett. - kezdi Kezdi Kristóf a magazinnak. A szombat este még terv szerint alakult, Zita kiment szüleihez és testvéréhez Szentendrére, majd este még beiktattak egy kilencórás mozit. Utána vacsoráztak, éjfélre értek haza. – Zita lepihent, én elmentem zuhanyozni, majd egyszer csak nyílt az ajtó, és az én kis feleségem izgatottan közölte velem, hogy elment a magzatvize. Azonnal indultunk a kórházba. - folytatja az immár kétgyermekes büszke apuka, ahol 7 óra 36 perckor megszületett a csodálatos kisfiuk.
A szülés viszonylag könnyen és gyorsan ment, csak az utolsó egy óra volt nehéz, de Zita lelkileg erre is felkészült és a fájdalmaktól sem félt. Miután Kristóf másodszor is átélhette ezt a csodát a nagymamája jutott eszébe. „Kristófkám, mindenkinek megvan a nehéz szerepe az életben. A férfiaknak a katonaság, a nőknek a szülés. (...) Ma már tudom, igaza volt. Azok a nők, akik életet adnak a gyermeküknek, ők az igazi harcosok és nők.”
Amikor világra jött Levente, Lóci is bemehetett, és így négyesben több órán át élvezhették együtt a szülést követő úgynevezett aranyórákat.
