A Jézus születését jelző betlehemi csillagot két legnagyobb bolygónk együttállása jeleníthette meg 2000 éve. A jelenség most karácsonykor megismétlődik.
Hónapok óta megfigyelhető a kora esti égen, ahogy két legnagyobb bolygónk, a Jupiter és a Szaturnusz egyre jobban megközelíti egymást. De miért is olyan különleges esemény ez? A belső bolygók – Nap körüli keringési idejük rövidsége miatt – viszonylag gyakran kerülnek együttállásba akár egymással, akár a külső bolygókkal. A Jupiter és a Szaturnusz arról is nevezetes, hogy – viszonylag hosszabb Nap körüli keringési idejük miatt – együttállásukra is meglehetősen sokat kell várni, ugyanakkor mégis emberi léptékű periódusidőről van szó.
Mivel a Jupiter és a Szaturnusz sem pontosan az ekliptika síkjában kering, a különböző konjunkciók alkalmával a két égitest – Földről látható – legkisebb szögtávolsága is eltérő. Az idei esztendő különlegesnek számít abban, hogy a szögtávolság minimuma jóval kisebb az átlagosnál: mindössze 6 ívpercet tesz ki – írja decemberi Égi Kalendáriumában a Magyar Csillagász Egyesület.
A délnyugati égen kell keresni
Ilyen közelségre 1623 óta nem volt példa, legközelebb pedig 2080-ban fordul majd elő, hogy a két égitest ennyire közel látszik egymáshoz a földi égbolton.
A Jupiter és a Szaturnusz között november elején már csak 5 fok volt, ezért már a nagyközönség számára is feltűnhetett a csillagokhoz képest feltűnően fényes égi páros. A szögtávolság december elejére 2 fokra szűkül, és a csökkenés meg sem áll december 21-éig, a „Nagy Együttállás” estéjéig, amikor:
Szabad szemmel nézve a Jupiter és a Szaturnusz szinte összeolvad, annyira közel látszanak egymáshoz.
