Meghalt Csáji Attila, a magyar fényművészet úttörője
Életének 86. évében, csütörtökön Budapesten elhunyt Csáji Attila Munkácsy Mihály-díjas képzőművész, a fényművészet és a magyar késői avantgárd egyik meghatározó alakja. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) pénteken közölte a hírt az MTI-vel.
Egy élet a művészet és a fény szolgálatában
Csáji Attila 1939. március 21-én született a mai Szlovákia területén, Szepsiben. Művészi pályája Budapesten kezdődött, ahol fiatalon Zajti Ferenc műtermében tanult, aki maga is Csontváry tanítványa volt. Az 1956-os forradalom után Csáji kénytelen volt elhagyni Budapestet, és Miskolcon érettségizett, majd az Egri Tanárképző Főiskolán szerzett rajztanári diplomát 1964-ben.
A hatvanas és hetvenes években a magyar avantgárd mozgalom motorjaként számos kiállítást és művészeti eseményt szervezett. Az általa irányított balatonboglári kápolnatárlatok és a "Szürenon" kiállítások máig művészettörténeti jelentőséggel bírnak.
Úttörő a fényművészetben
A hetvenes évek közepétől a Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) támogatásával a lézeres technológiák és a képalkotás lehetőségeit kutatta. Munkájának eredményeként született meg az úgynevezett szuperpozíciós módszer, amelyet 1980-ban szabadalmaztattak. A fényművészet terén végzett úttörő munkáját nemzetközi szinten is elismerték: az MIT Center for Advanced Visual Studies tagjává választotta, és több európai és amerikai egyetemen tartott előadásokat.
Fénykalligráfiák, hologramok, lézerinstallációk és neonszobrok jellemezték alkotói világát, amelyben az ősi magyar motívumok és a legmodernebb technológia harmóniáját teremtette meg.
Kiemelkedő kiállítások és elismerések
Csáji Attila művei nemcsak Magyarországon, hanem világszerte rangos múzeumokban és galériákban kaptak helyet, többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeumban, az MIT gyűjteményében, valamint a delhi Nemzeti Modern Művészeti Galériában.
HirdetésFontosabb kiállításai között szerepelt a koppenhágai fényművészeti bemutató 2002-ben, a "Fényút" című tárlat a Műcsarnokban 2015-ben, valamint 2024 tavaszán a Pesti Vigadóban megrendezett "Villanások a múltból és jelenből" című életműkiállítás.
Munkásságáért számos díjat kapott, köztük:
- Munkácsy Mihály-díj (2009)
- Magyarország Érdemes Művésze díj (2015)
- Magyarország Kiváló Művésze díj (2018)
- Prima díj (2015)
Öröksége
Csáji Attila nem csupán egy kiemelkedő művész volt, hanem egy olyan alkotó, aki a művészet és a tudomány határán dolgozva új műfajokat teremtett. Lézeres és fényművészeti innovációi, valamint az avantgárd mozgalomban játszott szerepe maradandó nyomot hagyott a kortárs művészetben.
A Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. Csáji Attila életműve tovább él az őt követő generációkban, és inspirációként szolgál mind a magyar, mind a nemzetközi művészeti közösség számára.
