Július elsejétől jelentősen megemelkedtek a miniszteri fizetések Magyarországon, ami széleskörű vitákat váltott ki. Az addigi havi 3 millió 94 ezer forintot kereső miniszterek bére bruttó 3 millió 534 ezer forintra nőtt, ahogy azt a 24.hu is megjegyezte. Ez a változás mintegy 500 ezer forintos növekedést jelent számukra (dailynewshungary.com).
Három kiemelt tárcavezető, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, akik korábban havi 5 millió forintot kerestek, most már 6 millió 362 ezer forintra számíthatnak (Helpers Finance).
Orbán Viktor miniszterelnök havi bruttó fizetése júliustól 6 millió 539 ezer forintra emelkedett. Ezzel ő a legjobban kereső kormánytag, messze megelőzve a többi minisztert
Az államtitkárok fizetése szintén emelkedett, az eddigi 2 millió 321 ezer forintról 2 millió 651 ezer forintra. Ez 14%-os emelést jelent, hasonlóan a miniszteri alapbérek növekedéséhez (dailynewshungary.com). A miniszterek és államtitkárok illetményét a miniszterelnök határozza meg saját hatáskörében, így ezek a változások is az ő döntésein alapulnak (dailynewshungary.com) (Helpers Finance).
A minimálbér emelése 2023-ban szintén jelentős volt, azonban messze elmarad a miniszteri bérek növekedésétől. Januártól a minimálbér 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 ezer 400 forintra emelkedett (dailynewshungary.com) (Helpers Finance). Azonban a bérek reálértékének megtartása érdekében további korrekciókra van szükség, különösen az infláció figyelembevételével (Helpers Finance) (Gov.pl).
A jelentős béremelések különösen élesen vetődnek fel a közszolgáltatások és az alacsonyabb fizetések kontextusában. Míg a miniszteri fizetések több százezer forinttal nőttek, addig a tanárok és más közalkalmazottak béremelése sokkal szerényebb mértékű volt, gyakran csak néhány ezer forintos emelkedéssel (dailynewshungary.com) (dailynewshungary.com).
Ezek a béremelések nemcsak a kormánytagok anyagi helyzetét javítják, hanem széleskörű társadalmi vitákat is kiváltanak a jövedelmi egyenlőtlenségek és a közszolgáltatások finanszírozása kapcsán.
Források: