NA EZ AKKOR MOST MI???
Eltelik 10 perc, beteg ki, hívják a 398 számú beteget, ez már megint nem én vagyok, de a hölgy recepciós időpontos papírján is 14 óra van. EZEK SZERINT 3 BETEGNEK ADTAK 14 ÓRÁRA IDŐPONTOT. Az ajtóban összegyűlt pár beteg velem együtt, tanakodik hogy, hogy is van ez az egész. A párnázott ajtón keresztül valószínűleg behallatszik a betegek reklamálása, mert az ajtó kicsapódik, megjelenik – a nem kis darabnak mondható – doktor, és kiabálva, dühösen tájékoztatja a “szemét” betegeket, hogy NEM SORSZÁM SZERINT VAN A BEHÍVÁS, ÉS AKINEK NEM TETSZIK EZ A RENDSZER AZ A LÁBAIN GYALOG ELMEHET HAZA. (jó, hogy nem a 3,14 be küldött már el bennünket) Azért nem raktam idézőjelbe a mondatait, mert azt hiszem nem pontosan idéztem, de a lényege ez volt.
És most jön a csattanó: ÚGY BEVÁGTA AZ AJTAJÁT, MIKOR VISSZAVONULT A RENDELŐBE, HOGY SZERINTEM MÉG AZ EMELETEN IS HALLOTTÁK, BELEREMEGTEK A FALAK. Még NEKI ÁLLT FELJEBB! INKÁBB MEGHÚZHATTA VOLNA MAGÁT, HISZEN Ő KÉSETT EL.
Nem kaptam levegőt, le kellett ülnöm, a vérnyomásom egy pillanat alatt felment, a fejem rögtön megfájdult, és úgy döntöttem, hogy ehhez a én már ugyan be nem megyek.
EZ NEM ÁLHÍR, EZ A VALÓSÁG, EZ A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY,
Osszátok, hogy minél több emberhez eljuthasson ez a történet!