“Már-már viharos gyorsasággal mondtuk ki az ítéletet: igen, ez az, ez egy életre szól és mi együtt leszünk és rúgtuk fel a korábbi életünket. (…) Felhívtam anyukámat, hogy „anya, az a helyzet, hogy válok, de semmi baj, nagyon szerelmes vagyok, minden oké, megtaláltam az igazit, úgy hívják, hogy Nánási Pál”. Anyukám letette a telefont, beírta a gugliba, hogy ki az a Nánási Pál és visszahívott elsápadva, hogy de kislányom, ez az ember nős. Nyilván mindkettőnknek volt az életében egy első fejezet, amit le kellett zárni.
Ahogy én eljöttem az előző otthonomból, egy napot csöveztünk az öcsém lakásában és a következő nap már az albérletben laktunk, mert villámgyorsan kivettünk egy lakást
– emlékezett vissza Nóra, aki nagyon megnyugodott, amikor végül a szülei is áldásukat adták kapcsolatukra. Pál édesapja szintén nem örült fia válásának, de végül ő is belátta, hogy fiát és szerelmét egymásnak teremtették.
Forrás: ripost.hu