Orbán Viktor közölte: az Európai Bizottság energetikai javaslatai jelentették a „legnagyobb veszélyt” Magyarország számára.
„Elfogadásukkal azt kockáztattuk volna, hogy néhány nap alatt leállnak a Magyarországra irányuló gázszállítások” – írta.
A veszélyt sikerült elhárítani:
Magyarország nem maradt egyedül, így sikerült egy fair megállapodást kiharcolni– közölte.
Megállapodtunk abban, hogy ha lesz is gázársapka Európában, az nem érinti majd azokat a hosszú távú szerződéseket, amelyek nélkül Magyarország gázellátása egyik napról a másikra ellehetetlenülne
– tette hozzá a kormányfő.
Azt is tudatta, hogy ha lesz közös gázbeszerzés Európában, az nem lesz kötelező Magyarországnak, így „továbbra is nyitva az összes beszerzési lehetőség”.
„Ez fontos, mert csak akkor tudjuk leszorítani az energia árát hazánkban, ha minél több forrás áll rendelkezésre, minél nagyobb a verseny a magyar energiapiacon” – mutatott rá Orbán Viktor.
Az uniós tagállamok vezetői brüsszeli csúcstalálkozójukon megállapodásra jutottak az energiaárak leszorításáról – jelentette be az Európai Tanács elnöke péntek hajnalban a belga fővárosban.
Charles Michel a kétnaposra tervezett találkozó első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az egység és a tagállamok közötti szolidaritás érvényesült az energiaügyekkel kapcsolatban.
[LAPOZAS]
A tagállami vezetők eltökéltek az energiaárak leszorítása, a kínálat szélesítése és az energiakereslet csökkentése mellett – közölte az Európai Tanács elnöke.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az EU immár „szilárd ütemtervvel” rendelkezik az energiaválság kezeléséhez, a tagállami vezetők megadták a szükséges stratégiai iránymutatást.
Közölte: az uniós bizottság a kiugró gázáremelkedések visszaszorítására új kiegészítő indexet dolgoz ki, amely jobban tükrözi a cseppfolyósított földgáz (LNG) valós piaci árát, és piaci korrekciós mechanizmust vezet be a túlzott gázárak korlátozására.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők megegyeztek egy uniós keret létrehozásáról a villamosenergia-termelésben alkalmazott gáz árplafonjának meghatározására.
A keret magában foglal majd egy költség-haszon elemzést is – tette hozzá.
A német kancellár távozásakor azt mondta: lehetséges, hogy az Európai Tanácsnak néhány héten belül újabb, soron kívüli csúcstalálkozót kell összehívnia, ha az energiaügyekért felelős minisztereknek nem sikerül néhány héten belül tisztázniuk a most elfogadott javaslatok részleteit.
Olaf Scholz reményét fejezte ki, hogy az Európai Tanácsnak „nem kell visszatérnie a tervezőasztalhoz”, és konszenzusos döntés születik a miniszterek tanácsában.
A német kancellár üdvözölte a csütörtökön létrejött francia-spanyol-portugál megállapodást a Spanyolországból a Pireneusokon át Franciaországba vezető MidCat nevű gázvezeték építésének folytatásáról, amelyhez – szavai szerint – lehetséges lesz Közép-Európa csatlakozása is.
Alexander De Croo belga miniszterelnök távozásakor megjegyezte, hogy az elfogadott dokumentum „az eddigi leghatározottabb elmozdulás a Belgium által is támogatott gázárplafon bevezetésének irányába”.
Az uniós csúcs energiaügyekkel foglalkozó megbeszélésének zárónyilatkozata szerint azonnali prioritás a háztartások és a vállalkozások védelme, és az unió globális versenyképességének megőrzése.
A gazdaság ellenállóképességének fokozása érdekében az EU-nak és a tagállamoknak többet kell fektetniük az energiahatékonyságba, a szükséges infrastruktúrába, a tárolókapacitás bővítésébe és a megújuló energiatechnológiák fejlesztésébe.
Az Európai Tanács szolidaritást szorgalmaz a tagállamok között arra az esetre, ha nemzeti, regionális és uniós szinten akadozna, vagy teljesen leállna az energiaellátás.
A szöveg szerint a vezetők önkéntes közös gázvásárlásban állapodtak meg a nemzeti igényeknek megfelelően, valamint a megbízható partnerekkel folytatott tárgyalások felgyorsítását szorgalmazták.
(MTI)