A TikTokon népszerű orvos, Dr. Kulja András megosztotta követőivel, hogy Suhajda Szilárd miért tűnhetett el 8000 méteren. A szakember elmondta, hogy ezen a magasságon a szervezet minden lélegzetért megküzd, és pihenni olyan veszélyes, mint egy viharos tenger közepén éjszaka. Dr. Kulja András hozzátette, hogy a magaslati betegség tünetei már 2000 méteren jelentkeznek, mint például fejfájás, szédülés, hányinger, amiket a szervezet az oxigénhiány miatt próbál ellensúlyozni.
Gyorsabbá válik a szívverés, gyorsabban lélegzünk, és kitágulnak az ereink is. Az értágulat következménye, hogy a kapillárisokban megnő a nyomás, ennek következtében a falukon keresztül több folyadék lép ki, ez tüdővizenyőhöz, tüdőödémához vezet, ami azt jelenti, hogy tovább romlik a légzés hatékonysága. Az agyban pedig agyduzzanatot, agyödémát okoz. Az a probléma, hogy az agy egy zárt térben található, és ha tovább fokozódik az agyödéma, akkor az hozzányomódik a koponyacsonthoz, és létfontosságú részei kerülnek nyomás alá
– magyarázta a videóban a szakember, aki szerint abban az esetben, ha egy hegymászó 2000 méter közelében marad, akkor a szervezete még képes alkalmazkodni a rendkívüli körülményekhez, de a tünetek fokozódnak, minél magasabbra mászik.
A 7000–8000 méteres magasság felett már halálzónáról beszélnek, mert a levegő sűrűsége csupán egyharmada a tengerszint közelinek. Az orvos szerint már azzal jelentős energiákat veszíthetünk ekkora magasságban, ha csak egy helyben állunk.
[LAPOZAS]Sokan gondolják, hogy ilyenkor miért nem pihen meg egy hegymászó. Azért, mert ha ilyenkor megpihen, az olyan, mintha egy viharos tengeren az éjszaka közepén próbálna meg pihenni. Ilyenkor nem tudunk, mert küzdenünk kell a fennmaradáshoz. Ugyanígy küzd a szervezet minden légvételnél, minden pillanatban
– mondta a szakember, aki szerint a halálzónában még jobban felerősödnek az alacsonyabb magasságokban jelentkező problémák. „Hallucinációk, tévképzetek léphetnek fel, még a látását is elveszítheti a hegymászó” – tette hozzá a sebész.
A DOKTOR SZERINT ILYENKOR MÁR AKKOR SEM TUD RACIONÁLIS DÖNTÉST HOZNI A HEGYMÁSZÓ, HA ELŐZETESEN FELKÉSZÜLT EGY ILYEN HELYZETRE.
„Arról nem is beszélve, hogy –20 fok van ebben a magasságban, úgyhogy a fagyás is egy óriási veszély. Ezért ha egy hegymászó nem tud időben visszafordulni és leereszkedni, akkor valószínűleg már nem fog leereszkedni. Valószínűleg ez történt Szilárddal is” – mondta a szakértő.
@andras.doktor Replying to @ddorci25 A magaslati betegség kialakulása és élettana #orvos #edukáció #egészség #hegymászás #magaslatibetegség #andrasdoktor ♬ original sound - Dr. Kulja András