Az elkövetkezendő hetekben, egészen augusztus közepéig, akár fényes nappal is találkozhatunk az utakon őzekkel, hisz javában zajlik az állatok párzási időszaka. Az üzekedés alatt az állatok nappal is aktívak, figyelmetlenek, és gyakrabban ugorhatnak ki az útra, ezzel növelve a balesetveszélyt.
Az őz a legelterjedtebb nagyvadfaj Magyarországon, egyedszámát mintegy 360 ezerre becsülik. Az országban évente elütött 5000-6000 nagyvadból, több mint 4000 őz, mely balesetek túlnyomó része a párzási időszakban történik. Ilyenkor mindenhol felbukkanhatnak, nem csak a vadveszélyt jelző táblák utáni szakaszon.
Közlekedésbiztonsági szempontból komoly veszélyt jelent, a július végén elkezdődött és egészen augusztus közepéig tartó párzási időszak, hiszen erdők, mezők és termőföldek mellett különösen szürkületkor és az esti, éjszakai órákban nőhet meg a számuk. A járművek vezetői, ha nem számítanak a vadállatok hirtelen megjelenésére az utakon, akár komoly balesetek részesei is lehetnek.
A járművezetők tehát ebben az időszakban jobb, ha nem megszokásból, hanem körültekintően, nagyobb figyelemmel és mérsékelt sebességgel közlekednek.
Különösen számolni kell vadállatok megjelenésére azokon az útszakaszokon, melyeket „vadon élő állatok” veszélyt jelző táblával jelölnek meg. Ezeket a táblákat ugyanis a közút kezelője a vadásztársaságokkal, vadgazdálkodási szakemberekkel egyeztetett útszakaszokon helyez el, ahol a vadak megjelenésének az átlagosnál is nagyobb a valószínűsége. Ilyen jelzőtábláknál – bár sebességkorlátozáshoz nincs kötve – érdemes lassabban, körültekintőbben közlekedni.
[LAPOZAS]A motorkerékpárral közlekedők jóval védtelenebbek a gépjármű vezetőkhöz képest. Ezért részükről a vadveszélyes útszakaszokon még inkább indokolt a lassabb és óvatosabb közlekedés, s nem tanácsos a megengedett felső sebességértéket kihasználni.
Fontos tudni, hogy ebben az időszakban a különféle riasztók sem nyújtanak tökéletes biztonságot.
Amennyiben vaddal ütközünk, feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget, mivel a vadelütés közúti balesetnek minősül. A helyszínelés jegyzőkönyve képezheti az alapját bármilyen további intézkedésnek. Értesíteni kell a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezetet (általában vadásztársaságot) is, erről a rendőrhatóság gondoskodik.
Jogi szempontból nem mindegy, hogy vadveszély táblával jelzett, vagy anélküli szakaszon történik-e a baleset. Miután 2015-ben a vadgazdálkodást veszélyes üzemnek minősítették, arra a Polgári Törvénykönyv vonatkozó része irányadó, mely a járműben, illetve a vadállományban okozott kárt is pontosan szabályozza.
Vadütközés esetén a gépjárműben esett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a gépjármű rendelkezett casco-biztosítással. Emellett az utóbbi években egyre több biztosítónál elérhető a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás mellé, kiegészítő biztosításként köthető, úgynevezett vadkár-kiegészítő biztosítás is, amely megoldást jelent ilyen esetekben.