Jelenleg 10 – betűvel jelzett – fizetési osztályból, és 17 – számmal jelölt – fizetési fokozatból áll a közalkalmazotti bértábla.Ez ugye elvileg 170 különböző illetmény összeget jelenthetne.Elvileg.Gyakorlatilag viszont a 170 változóból 129 “érvénytelen” mert alacsonyabbak mint a 2019-es minimálbér illetve a garantált bérminimum.Ez a mostanra felülírt, túlhaladott rész a bértáblának nem kevesebb, mint 76%-a!Ez az oka, hogy a bértábla kiinduló alapszámainak meg a különféle szorzószámainak kusza rejtelmeivel nem terheljük olvasóinkat. Csak a valós tartalmára fókuszálunk.
Közalkalmazotti fizetési osztályok meghatározásaEbből a részből az derül ki, hogy a 10 lehetséges besorolás közül ki melyik fizetési osztályba tartozik.Fontos tudni, hogy a fizetési osztály besorolások nem feltétlenül találkoznak a dolgozó tényleges iskolai végzettségével.A törvény ugyanis azt mondja, hogy a besorolás alapja a közalkalmazott munkaköréhez jogszabályban előírt iskolai végzettség, képzettség, tudományos fokozat…Ha tehát egy adott munkakörhöz érettségi az előírt végzettség, akkor hiába van a tarsolyban egy vagy akár több egyetemi diploma is, a besorolás csupán az érettségi alapján fog megtörténni.
Az egyes közalkalmazotti fizetési osztályok és a besoroláshoz szükséges feltételek az alábbiak:
A fizetési osztály– legfeljebb alapfokú iskolai végzettséget előíró munkakör
B fizetési osztály– alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör
C fizetési osztály– érettségi, illetve középfokú végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakör– a “B” fizetési osztályhoz szükséges képesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör
D fizetési osztály– érettségit igénylő szakképesítést meghatározó munkakör– középfokú végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítést előíró munkakör
E fizetési osztály– az egyetemi illetve főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben megszerzett szakképzettséget követelő munkakör– érettségihez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkakör
F fizetési osztály– olyan munkakör, ami főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevelet igényel
G fizetési osztály– az “F” fizetési osztályban meghatározott végzettséget + a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör
H fizetési osztály– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell– olyan munkakör aminek betöltéséhez főiskolai végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél és ehhez kapcsolódó tudományos fokozat szükséges
I fizetési osztály– egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevélhez és a munkakör betöltéséhez jogszabályban előírt szakvizsgát vagy jogszabályban azzal egyenértékűnek elismert vizsgát igazoló oklevélhez kötött munkakör– olyan munkakör, amihez egyetemi végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kell + vagy 1984.09.01. előtti doktori cím, vagy az előző dátum utáni egyetemi tudományos fokozat
HirdetésJ fizetési osztály-egyetemi végzettséghez és szakképzettséghez kötött munkakör + a felsőoktatásról szóló törvény szerinti tudományos fokozat– Magyar Tudományos Akadémia hazai rendes vagy levelező tagsága, akadémiai doktori cím
A közalkalmazotti fizetési fokozatok 2019-ben2019-ben az egyes fizetési osztályok 17 fizetési fokozatot tartalmaznak.
A dolgozók fizetési fokozatokba sorolása alapvetően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján történik.Ebben az összefüggésben viszont nem csak a tényleges közalkalmazotti múlt számít be, hanem azon felül más, annak minősített jogviszony is.(Ennek a meglehetősen összetett kérdéskörnek a kitárgyalása meghaladja jelen írás kereteit, de akit érdekelnek mélységében is ezek a részletek, az a közalkalmazotti törvény 64.§-tól elindulva áttekintheti a területet.)
A fizetési fokozatokban alap esetben háromévenként lehet egy fokozatot előre lépni.A munkavállalót mindig a tárgyév első napján kell a következő fizetési fokozatba besorolni.Ezt követően újra indul a hároméves várakozási idő.
Van azonban kivétel a három éves várakozási idő alól.Fizetési fokozatonként 2 évre is csökkenthető a várakozási idő.Ez akkor lehetséges, ha a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkát végez és ennek jeléül ‘alkalmas’ vagy ‘kiválóan alkalmas’ minősítést kap.Szintén csökkenthető egy évvel a várakozási idő, ha a dolgozó állami vagy miniszteri kitüntetésben részesül.
A fizetési fokozatok és a közalkalmazotti jogiszonyban eltöltött idő összefüggését az alábbitáblázat mutatja.Első oszlop a fizetési fokozat száma, utána pedig az eltöltött időt láthatjuk.
