A temetőben tartották meg Dávidka 18. születésnapját: Megható emlékezés hófehér galambokkal és lufikkal
A Pest vármegyei Kocséron augusztus 22-én különleges eseményre gyűltek össze a helyi temetőben. Erdős Dávid 18. születésnapját családja és közeli barátai ünnepelték, de nem a megszokott módon – Dávidka sírjánál emlékeztek meg a tragikus sorsú fiúról, aki már nem élhette meg nagykorúságát. A család döntése, hogy így emlékeznek meg róla, mélyen megindította a jelenlévőket és azokat is, akik hallottak a történetről.
Dávidka édesanyja, Kis Erzsébet osztotta meg a fájdalmas, de megható részleteket. Elmondása szerint gyermeke mindig nagyon várta a 18. születésnapját, ám betegsége miatt nem érhette meg ezt a napot. A család azonban úgy döntött, hogy ennek ellenére megtartják az ünneplést, tiszteletből és szeretetből, amit iránta éreztek.
A család és a közeli barátok voltak jelen a különleges születésnapi összejövetelen Fotó: olvasói
Az összejövetelen a család és a barátok voltak jelen, és a megemlékezés során hófehér galambokat és lufikat engedtek fel az égbe – szimbolikus gesztusként, hogy Dávid emléke örökre fennmaradjon. A galambok és lufik szélnek eresztése egyfajta üzenet volt, melyet a szerettei küldtek a fiú emlékére, és egyben egy megnyugvás is, hogy bár Dávid már nincs köztük, emléke örökké él.
Dávidka kedvenc zenéit hallgatták a temetőben Fotó: olvasói
Egy harcos története
Dávid története megrendítő és inspiráló. Mint arról korábban is beszámoltak, Dávidot súlyos betegséggel, rákkal diagnosztizálták, és azonnal kórházi kezelésekre szorult. A fiatal fiú hihetetlen bátorsággal küzdött a betegség ellen, és úgy tűnt, hogy végül győztesen kerül ki a csatából. Az orvosok is megerősítették, hogy kigyógyult a betegségből. Ám sajnos, a sors másként döntött: Dávid szíve váratlanul feladta a harcot, és májusban örökre elaludt.
Az édesanya fájdalmát nehéz szavakba önteni. „Születésnapi bulit tartottunk a kisfiamnak a temetőben” – kezdte Erzsébet, aki egy életen át őrzi fia emlékét, és most is úgy érzi, hogy meg kellett ünnepelnie ezt a napot, még ha Dávidka már nem is lehetett jelen.
Minden évben meg akarják tartani a fiú szülinapját Fotó: olvasói
Az első jelek és a küzdelem
Dávid betegsége először hétköznapinak tűnő fájdalommal kezdődött. A család nem is sejtette, hogy mekkora problémával állnak szemben, amikor Dávid hátfájásra panaszkodott. Az orvosok először csak gyógyszereket írtak fel, de amikor további tünetek jelentkeztek, végül kiderült, hogy herecsavarodása van, amit meg kellett műteni. A műtét során azonban kiderült a szörnyű diagnózis: Dávid rákos. Hónapokig tartó kezelések következtek, a kemoterápia minden nehézségét elviselte, de végül a szervezete nem bírta tovább.
Dávid története nem csupán a fájdalomról szól, hanem egy olyan fiatalról, aki végig küzdött, és mindvégig reménykedett. Családja pedig most, a születésnapján is emlékeztetni akarja magát és a világot arra, hogy Dávid küzdelme és élete nem volt hiábavaló.
