A Magyar Gépjárműipari Egyesület főtitkárával arról beszélgettünk, hogy milyen kilátásai vannak a magyarországi autógyártásnak.
– Néhány hete napvilágra került egy olyan információ, miszerint a BMW és a Daimler az értékesítési eredményeik gyengülése miatt fontolóra vették magyarországi beruházásaik visszafogását. Azóta kiderült, hogy amint a SZEMlélek a Handelsblatt közlése alapján megírta, a kecskeméti második autógyár beruházását valóban felfüggesztették, miközben Debrecenben szemmel láthatóan halad a bajorok gyárának előkészítése. Milyen kimenetele lehet ennek a helyzetnek?– Meg tudom erősíteni, hogy valóban folyamatosan zajlanak a BMW magyarországi gyárát megalapozó munkálatok. Ugyanakkor nem látunk bele a németországi döntéshozók fejébe, s kétségkívül bizonytalanság jellemzi ebben az időszakban a globális autóipart. Ennek lehet az egyik következménye, hogy későbbre halasztották a Mercedes második hazai gyárának beindítását.
– Mi az oka az említett bizonytalanságnak?– Mindenki számára nyilvánvaló, hogy átalakulóban van az autóipar. Egyrészről a járművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvések, illetve az elektromos és egyéb alternatív hajtásrendszerek elterjedése kényszeríti változásra, elmozdulásra a gyártókat, másrészt az autóhasználati szokások sem lesznek ugyanazok, mint az elmúlt évtizedekben voltak. Sok egyéb faktor mellett az ázsiai, amerikai piacoknak az alakulása is nehezen kiszámítható. Ebben a soktényezős esetben érthető, ha a vezető autógyártók óvatosan terveznek.
– Ezeket a folyamatokat részben előre lehetett látni, hiszen az autóipari megatrendek évek óta éreztetik hatásukat.– Így van, nem véletlen, hogy számos vezető autógyártó jó ideje jelen van például Kínában, s ott vegyesvállalatok révén lépést tartottak a piaci átalakulással. Attól még azonban, hogy várható volt a változás, a kiszámíthatóságot sok tényező bizonytalanná teszi. Ilyen például az a jelenleg kevéssé ismert szolgáltatói oldali feltétel, hogy melyik országban milyen ütemben fognak az elektromos közlekedéshez nélkülözhetetlen töltőpontok kiépülni, milyen új megoldások lesznek a hajtásrendszerek és az akkumulátor technológia területén, az elektromos autók ára mikor lesz versenyképes a szélesebb vásárlói közönség számára – vagyis mikortól válik reálissá, igazán elérhetővé az ilyen járművek használata, ezzel együtt a tömeges felhasználói igény.
[LAPOZAS]
– Az alaphír két német autógyártóról szólt, ám nyilvánvalóan sok beszállító, köztük több magyar vállalat is aggódhat, ha negatív irányba módosulnak a tervek. Mennyire érzékelhető bármiféle feszültség a hazánkban jelenlévő nagyobb cégek körében?– Meggyőződésem, hogy a nagyobb beszállítók hamarabb és részletesebben értesülnek az esetleges autógyártói tervmódosításokról, mint a nyilvánosság – nem a sajtóból tájékozódnak, így a felkészültségük is alaposabb. Személyes tapasztalatom szerint vannak olyan Magyarországon működő autóipari beszállítók, akik sokat profitálnak az autóipar változásaiból – gondolhatunk például az előbb említett új hajtásrendszerek fejlesztésével,termékek gyártásával foglalkozó , az e téren vagy más területen újítani tudó vállalkozásokra –, miközben vannak cégek, akik kétségkívül küzdenek. Visszatérve az eredeti felvetésre:
nem gondolom, hogy a Magyarországon jelenlévő autógyártók jelentősen visszafognák a termelési terveiket. Hazánk ugyanis számos előnyt kínál a multinacionális vállalatoknak, különösen a kedvezőbb bérköltségek miatt, ami a globális versenyben, különösen a népszerű kompakt autók szegmensében jelentős pozitívumot hordoz magában.
A BMW beruházás további beszállítókat vonz Magyarországra, illetve a már itt lévő cégek is növelhetik a gyártó kapacitásukat. Nem gondolom tehát, hogy komoly aggodalomra lenne oka a hazai autóipari beszállítóknak.
– Az elhangzottakat összegezve elmondható lenne tehát, hogy globálisan valóban bizonytalanság jellemzi mostanában az autóipart, lokálisan azonban inkább előrehaladás, semmint esetleges megtorpanás várható?– Megismételve azt, hogy nehéz pontosan látni, melyik gyártó mit tervez, meggyőződésem, hogy valóban ez a reális helyzetkép.
Beszélgetőtárs: Gégény István