Keresztes Ildikót egy 23 éves lány miatt hagyta el a férje – őszintén mesélt a válás fájdalmas részleteiről
Keresztes Ildikó neve több mint két évtizede egyet jelent a magyar zenei élet elhivatottságával és erejével. Az 1964-ben született énekesnő 1999-ben indította szólókarrierjét, amikor megjelent első albuma, a Nem tudod elvenni a kedvem, és ugyanebben az évben megkapta második eMeRTon-díját is. Azóta számos zenei sikert aratott, de az élet nemcsak a színpadi rivaldafényből áll – a magánéletében súlyos veszteségekkel kellett szembenéznie.
25 év után ért véget a házasság – hirtelen és fájdalmasan
Keresztes Ildikó és a Kicska László, az Edda együttes basszusgitárosa 25 éven át voltak házasok, kapcsolatuk sokáig példamutatónak tűnt. 2012-ben azonban váratlan fordulat történt: Kicska elhagyta az énekesnőt egy nála jóval fiatalabb, mindössze 23 éves lány miatt.
Ildikó sokáig hallgatott a történtekről, de a Ridikül című televíziós műsorban őszintén beszélt arról a pillanatról, amikor az addig biztosnak hitt világ egyik napról a másikra összeomlott.
„Ma is hallani vélem az ajtó csapódását. Nem mintha előzőleg veszekedtünk volna, csak csendesen megkért, hogy engedjem el. Elengedtem.”
A várakozás, ami lassan felemésztett
Az énekesnő arról is beszélt, hogy sokáig reménykedett: férje egyszer csak visszatér, bekopog az ajtón, és minden a régi lesz. De ez sosem történt meg.
„Egyszerűen ő volt a másik felem, az övé meg én. Ezért nem tudtam elhinni, hogy vége. Gondoltam, elmegy, aztán majd visszajön. Hetekig, hónapokig vártam, hogy bekopog, de nem jött. És ahogy fogyott a remény, úgy omlott össze a világ. Egyszer csak végleg lezuhant a redőny, és rám borult a sötétség.”
Erő, őszinteség, újrakezdés
Keresztes Ildikó története nemcsak a fájdalomról szól, hanem a túlélésről is. Arról, hogy az ember legnehezebb pillanataiban is képes lehet felállni és újra hinni önmagában. Az énekesnő őszintesége és nyíltsága mélyen megérinti rajongóit – sokak számára példakép nemcsak a színpadon, hanem az élet küzdelmeiben is.
HirdetésKeresztes Ildikó ma már újra alkot, színpadra lép, és bár a múlt sebei nem tűntek el nyomtalanul, erejéből és tehetségéből mit sem veszített. Az élete azt üzeni: a fájdalomból is lehet erőt meríteni, ha nem félünk kimondani az igazságot – még akkor is, ha az szívszorító.
