A Szülői Hang felmérést készített az iskolai járványkezelésről. A tízezer szülői visszajelzésből az tükröződik: aggódnak a szülők, változtatásra van szükség. A szülők válaszainak nagyjából 90 százaléka jelez problémát a kormányzati intézkedések betartásával és betarthatóságával kapcsolatban.-írta a
, maszkviselés nélkül tartott tanórák (40%).
Ritkábban ugyan, de szintén probléma a rendelkezések betartásával kapcsolatban
a tornaórák korlátozás nélküli megtartása a tornateremben (26%),
a lázmérés során kialakuló sorbanállás (20%),
az ebédeltetésnél együtt levő túl sok gyermek (21%),
a nem elegendő kézfertőtlenítő (14%),
és a folyosói maszkviselés hiánya annak ellenére, hogy a különböző osztályok keverednek (11%).
Az egyes iskolák a kormányzati intézkedéseken túl további intézkedéseket is bevezethetnek, bár ezekkel csak az iskolák kisebb részében élnek.
Így például
27%-ban jelezték a szülők, hogy az iskolában a tanárok a tanórán is rendszeresen maszkot hordanak,
39%-ban elmarad az éneklés az énekórán,
16%-ban pedig az állami tesztelés hiányában saját önköltséges tesztelést is végeznek.
Vegyes a kép a szülő és az iskola kommunikációja tekintetében, vannak pozitív visszajelzések is, de 31% kifejezetten elégedetlen.
A szülők nehezményezik, hogy az iskolai fertőzésekről sok esetben nem kapnak megfelelő tájékoztatást. A szülők 43%-a nyilatkozott úgy, hogy nincs tudomása iskolai fertőzésről, pedig a jelenlegi fertőzöttségi adatok mellett szinte biztosra vehető, hogy az iskolák többszáz főnyi tanulója és dolgozója között az esetek jelentős részében előfordulhatott már fertőzés. Viszont a tesztelés hiánya és/vagy a tájékoztatás hiánya vagy elégtelensége miatt ez egyáltalán nem derül ki, az információ nem jut el a szülőkhöz.
A nem kielégítő kommunikáció okai között szerepel még, hogy a szülők és az iskola között nincs párbeszéd a járványvédelmi intézkedésekről, valamint hogy a tanulmányi ügyekben a szülők nem kapnak választ a kérdéseikre.
A gyermekek sok esetben maguk látják, hogy az egyik iskolai szabály ellentmond a másiknak, vagy hogy az egyik felnőtt ellentmond a másik felnőttnek vagy adott esetben az intézmény vezetőjének. Ebből a gyermek azt szűrheti le, hogy a szabályok egyéni ízlés szerint felülbírálhatóak, ami rendkívül káros társadalmi folyamatokat erősíthet fel. A járványhelyzet során a gyerekek a közös problémamegoldást is tanulják, és erre óriási szükségük lenne, hiszen az elkövetkező évtizedek számos problémáját lehetetlen egyéni szinten megoldani, csakis összefogással és közös felelősségvállalással. Ha felnőtt társadalmunk példát tudna mutatni, és érdemi társadalmi párbeszéd után valódi döntéseket hozni, amit aztán az egész társadalom betart, az a gyermekeknek is rendkívül fontos és hasznos élettapasztalat lenne.
Az oktatásról:
A távoktatás minősége változó; vannak jó példák, de egyúttal sok a probléma is.
A tavaszi távoktatás után a tanulók 51%-ánál tapasztaltak lemaradást valamilyen tárgyból, 16%-ban súlyos lemaradást.
Az idei tanévben az osztály- vagy iskola szintű távoktatásban résztvevők véleménye alapján 33% kifejezetten elégedetlen a távoktatás minőségével, ebből 18% pedig úgy nyilatkozott, hogy érdemben nincs is távoktatás.
Az idei tanévben a járvány következményei (sok tanulói és tanári hiányzások, helyettesítések, túlterheltség, távoktatás) miatt 30%-ban keletkeztek lemaradások. Sajnos az iskola csak az esetek kb. harmadában (29%) tud legalább részben segíteni a lemaradások behozatalában.
A tanulói hiányzások száma jelentős, de a tanulók nagyrészt magukra maradnak a hiányzások pótlásával. Az esetek felében (53%) a gyermeknek önállóan kell gondoskodnia a pótlásról, nem kap a család segítséget az iskolától. Csupán 5%-ban teremtették meg annak lehetőségét, hogy az otthoni karanténból a tanuló online bekapcsolódhasson a tanórába.
A szülők túlnyomó többsége (71%) szerint a járvány miatt csökkenteni kellene a központilag előírt megtanulandó tananyag mennyiségét.
A családok többletterheiről:
HirdetésA szülők számára a távoktatás jelentős többletterhet jelent,
49% számára hosszú távon nem összeegyeztethető a munkával, ebből 18%-nak már rövid távon is problémát jelent a távoktatás.
Szintén 48% jelezte, hogy pénzügyi nehézséget jelent a munkahelyről való kimaradás.
A nehézségek ellenére, az előnyök és hátrányok összevetése után a szülők többsége (59%) kívánatosnak tartaná, hogy a jelenleginél szélesebb körben térjenek át a távoktatásra a járvány terjedésének megfékezése érdekében. A távoktatásra nemet mondók jelentős része viszont úgy nyilatkozott, hogy nem tudja összeegyeztetni a távoktatást a munkájával. Ha a kérdést csak azok körében nézzük, akiknél a távoktatás összeegyeztethető a szülők munkájával és így a szülői választ csak a gyermek érdeke és a járvány elleni védekezés határozza meg, a túlnyomó többség (85%) támogatja, hogy a távoktatást a jelenleginél szélesebb körben alkalmazzák. A kormányzat tehát egy kényszerű döntést erőltetett a szülői társadalomra: nem adták meg a családoknak a szükséges védelmet ahhoz, hogy a szülők a távoktatás közben is megtarthassák a munkájukat (például jogi védelem vagy táppénz lehetőség segítségével), és ezáltal a szülők jelentős részét ellenérdekeltté tették a távoktatás kibővítésével kapcsolatban. Mindeközben a kormányzat a ritkán elvégzett tesztelés és kontaktkutatás miatt csak ritkán rendel el távoktatást, holott a szülői társadalom jelentős része ennek kibővítését látná indokoltnak, legalább azokban az esetekben, amikor az iskolában előforduló fertőzések ezt szükségessé teszik.
Összességében a szülők szerint változtatni kell a járványügyi intézkedéseken ahhoz, hogy a jelzett számos problémát kezelni lehessen. A szülők által szövegesen is jelzett problémák közül kiemelkedik a nem megfelelő kommunikáció a szülő és az iskola között, a távoktatás gyenge minősége és a járványügyi szabályok be nem tartása. A szülők számos megoldási javaslatot is felvetettek, melyeket összesítve és csoportosítva teszünk közzé.
Kérjük a kormányzatot, hogy adjanak részletes és érdemi tájékoztatást a járvány terjedéséről, különös tekintettel a járvány iskolai terjedésére, iskolánkénti felbontásban is. Szükséges, hogy az iskolai járványhelyzet alakulását tudományos alaposságú reprezentatív mérésekkel határozzák meg.
A járvány alatti iskolai intézkedések valamennyiünket érintenek, ezért fontos, hogy ebben a kérdésben hallgassuk meg a szakértőket és az érintetteket, a döntések pedig átláthatóan, szakmai szempontok szerint szülessenek meg. Az alábbiakban felsoroljuk azokat az iskolai védekezést érintő kulcskérdéseket, amelyekben szükségesnek tartjuk a szakértők nyilvános véleménynyilvánítását és a társadalmi vitát.
A továbbiakban ismertetjük a felmérés részletes eredményeit, és összefoglaljuk, miben kérjük a kormányzat segítségét. A számszerű eredmények mellett számos szülői idézetekkel is érzékeltetjük a problémákat.
