- Sajnos nem tudni, hogy a magyar megbetegedéseket a 2. oltás időpontja után azonnal, vagy a védettség kialakulásától számítva vették figyelembe. Ha az előbbi módon történt, akkor elmondható, hogy nem a vakcinák teljes hatékonyságát (2. oltás + 1-2 hét) mutatják az adatok.
- Pfizerrel közel 4 hónapja oltanak Magyarországon, miközben Szputnyik-V-vel februárban kezdődött a vakcinázás. Vagyis a Pfizer esetében sokkal több idő telt el tapasztalatok gyűjtésére, mint a többi vakcina esetében. (Ha úgy tetszik: a második és harmadik hullámban is rendelkezésre állnak adatok róla, míg számos vakcina kapcsán leginkább a harmadik hullám részadatai látszanak. Csúnyán fogalmazva: a Pfizerrel oltottaknak több idejük volt kórházba kerülni, mint a többieknek.)
- A Pfizer vakcináját döntő többségében idős emberek kapták az elmúlt hónapokban, akiknél sokkal nagyobb a halálozás kockázata a koronavírus esetében, mint a fiatalabbaknál, akik általánosságban nem a Pfizer vakcináját kapták.
- A Szputnyik-V vakcina ráadásul számos krónikus betegség esetén ellenjavallt, tehát ezt a vakcinát a tartós betegek egy része nem kaphatja. Ez szintén javíthatja a vakcina teljesítményét, hiszen az idős kor mellett a krónikus betegség a halálozási esélyt növelő tényező, és kevesebb krónikus beteg kaphat ilyen vakcinák, mint más oltásokat.
- Nem tudjuk, hogy pziferes-szputnyikos stb. mintában ugyanolyan arányban szerepeltek-e korábban és később megfertőződött emberek, pl. az oltópontok zsúfoltsága vagy egyéb okok miatt. Ezért a különböző vakcinák mintáinak kiegyensúlyozottságáról nem tudunk semmit, ez pedig az összevethetőséget súlyosan korlátozza.
1 211579 Moderna 12 20 61017 Sinopharm 78 16 489888 Pfizer 175 32 549189 AsstraZeneca 6 7 87571
HirdetésÖsszesen 273 20 1400490 Forrás: kormányzat, Portfolio-számítás
Vagyis két dolgot állíthatunk a fentiek alapján. Az egyik, hogy:
A KÖZZÉTETT TÁBLÁZAT ALAPJÁN NEM LEHET MEGMONDANI, HOGY MELYIK VAKCINA VÉD JOBBAN A KÓRHÁZBA KERÜLÉSTŐL VAGY A HALÁLOZÁSTÓL, MERT AZ ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG SEMMILYEN KÖVETELMÉNYÉNEK NEM FELELNEK MEG AZ ADATOK.
Ha szeretnénk valós képet kapni a vakcinákról, akkor a tudományos igényességgel leírt szerb példát érdemes megnézni. A másik, ami a magyar adatokból is látszik, hogy mindegyik vakcina hatékonynak látszik a halálozás ellen. Azonban a módszertan bizonytalansága miatt nem tudjuk, hogy 100%-ban, vagy nem 100%-ban védenek a halálozástól.
