Az energiaárak robbanásszerű emelkedésére válaszul augusztus végén ugyan a képviselőtestület egy hatékonyságnövelő és megtakarítást célzó energiacsomagot fogadott el, ez azonban még nem ad választ a BKV legégetőbb kérdésére, hogy jövőre „mitől megy a villamos”.
A jogszabály minden önkormányzatot, illetve önkormányzati tulajdonú céget energia-közbeszerzésre kötelez. Amíg az energiaárak alacsonyan voltak, ez a rendszer jól működött, a tenderek során az áramkereskedő cégek lefelé tartó elektronikus licittel versenyeztek a nagy és megbízható BKV pályázatán.
A BKV hónapok óta még érvényes ajánlatot sem kap a pályázatán indulni jogosult áramkereskedő cégektől. Ennek hiányában a közlekedési cég ún. vontatási áram tendere jelenleg is fut.
„A BKV-nak december 31-ig van áramszerződése, tehát még van idő megoldásokat keresni” – nyugtatta a kedélyeket a főpolgármester általános helyettese.
A közlekedési társaság éves energiaigénye 246 GWh, összehasonlításként a főváros teljes közvilágítási igénye 86 GWh. Ez eddig éves szinten a BKV-nak nagyságrendileg több mint 20 milliárdos kiadást jelentett, most azonban az áramtőzsde számait figyelve akár 10-15-ös szorzóval is kalkulálhatnának. Róka fogta csuka helyzet, hogy a 2023-as költségvetés várható számai alapján ilyen árakon kizárt a jövő évi áramszükséglet fedezésére kiírt sikeres közbeszerzés.
Különleges helyzet, hogy miközben a fővárosnak van saját tulajdonában lévő, áramot előállítani képes termelői bázisa (például a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű vagy a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ) a törvényi tiltás miatt mégsem adhat közvetlenül energiát az ugyancsak fővárosi tulajdonban lévő BKV-nak, hanem a megtermelt áramot a MAVIR hálózatába betáplálva kötelezően ki kell vinnie a piacra.