Elmúlt 64 éves? – ITT A NAGY POFON ÖNNEK IS! Fogalma sincs még róla, pedig nagyot fog csattanni! Erre készüljön mostantól :
Az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása példákkal
A nyugdíjak összegének kiszámítása
A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában az egyes rendelkezések – nyugdíjjárulék-alap felső határa, adólevonás, degresszió, stb. – alkalmazását.
A nyugdíjak összegének kiszámítása a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: TnyR.) foglaltaknak megfelelően történt.
A jogszabály szövegét követve három példán keresztül mutatjuk be az öregségi nyugdíj összegének kiszámításával kapcsolatos eljárást. A nyugdíj megállapításának kezdő időpontja mindhárom esetben 2019. július 3.
Az első példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresete megállapításához a jogszabályban előírt időtartamra rendelkezik keresettel [Tny. 22. § (4) bekezdése].
A második esetben az igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló átlagkeresetet meghatározó időszak fele részére nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, ezáltal a havi átlagkeresete meghatározásához hiányzó időre eső napokra a keresetet az 1988. évet megelőző időszak kereseteiből kell pótolni [Tny. 22. § (5) bekezdés első mondata].
A harmadik példában az öregségi nyugdíjat igénylő a nyugellátása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghatározó időszak fele részében szintén nem rendelkezik keresettel, jövedelemmel, az 1988. évet megelőzően pedig kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időszakra a minimálbérrel való pótlás szabálya került alkalmazásra [Tny. 22. § (5) bekezdés második mondata].
1. számú példa
A 42 év szolgálati idővel rendelkező, öregségi teljes nyugdíjat igénylő személy 2019. július 3-tól szeretné az ellátást igénybe venni. A nyugdíj megállapításának napján, 2019. július 3-tól rendelkezik az öregségi teljes nyugdíjra jogosító feltételekkel, vagyis a reá irányadó öregségi korhatárt betöltötte és az életkorához előírt szolgálati időt – a minimum 20 évet – megszerezte [Tny. 18. § (2) bekezdése].
A nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetei, jövedelmei képezik. Az ezen időszak alatt elért keresetei és táppénzes napjai az alábbiak szerint alakultak.
Béridőszak Jövedelem, kereset(Ft) Jutalom (Ft) Év végi részesedés(Ft) Kieső idő (táppénz) 1988.01.01-12.31. 93 000 – 7 000 – 1989.01.01-12.31. 120 000 12 000 6 000 – 1990.01.01-12.31. 136 000 11 000 – – 1991.01.01-12.31. 90 000 – – 03.02-09.10. 1992.01.01-12.31. 550 000 30 000 – – 1993.01.01-12.31. 915 000 – – – 1994.01.01-12.31. 912 000 – – – 1995.01.01-12.31. 980 000 – – 03.05-04.05. 1996.01.01-12.31. 895 000 – – – 1997.01.01-12.31. 700 000 – – 04.11-07.03. 1998.01.01-12.31. 1 274 000 – – 09.08-09.30. 1999.01.01-12.31. 900 000 – – 06.01-12.31. 2000.01.01-12 31. 1 035 000 – – – 2001.01.01-12 31. 1 995 494 180 000 – – 2002.01.01-12 31. 2 175 497 – – – 2003.01.01-12 31. 2 555 000 – – – 2004.01.01-12 31. 3 307 000 – – – 2005.01.01-12 31. 3 650 000 – – 12.14-12.14. 2006.01.01-12 31. 3 395 000 – – 03.06-04.12. 2007.01.01-12 31. 3 850 000 – – – 2008.01.01-12 31. 3 970 000 – – – 2009.01.01-12 31. 3 700 000 – – 09.01-09.30. 2010.01.01-12.31. 3 865 000 – – – 2011.01.01-12.31. 3 950 000 – – – 2012.01.01-12.31. 4 050 000 – 2013.01.01-12.31. 4 210 000 – – 01.07-01.16. 2014.01.01-12.31. 4 210 000 350.000 – – 2015.01.01-12.31. 4 500 000 – – – 2016.01.01-12.31. 4 500 000 – – – 2017.01.01-12.31. 4 800 000 – – – 2018.01.01-12.31. 4 850 000 – – – 2019.01.01-07.02. 3 300 000 700 000 – –
Az 1995. és az 1999. években elért keresetek meghaladták az 1992. március 1-jétől évenként meghatározott egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határt, ezért a fent jelzett évek kereseteit az alábbiak szerint kell „korlátozni”.
[LAPOZAS]
Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)
A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.
A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)
A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].
A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.
A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.
Béridőszak Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset(Ft) Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés(Ft) Kieső idő (táppénz) 1988.01.01-12.31. 83 700 – 6 300 – 1989.01.01-12.31. 108 000 10 800 5 400 – 1990.01.01-12.31. 122 400 9 900 – – 1991.01.01-12.31. 80 820 – – 03.02-09.10. 1992.01.01-12.31. 489 500 26 700 – – 1993.01.01-12.31. 805 200 – – – 1994.01.01-12.31. 807 120 – – – 1995.01.01-12.31. 736 763 – – 03.05-04.05. 1996.01.01-12.31. 792 075 – – – 1997.01.01-12.31. 619 500 – – 04.11-07.03. 1998.01.01-12.31. 1 127 490 – – 09.08-09.30. 1999.01.01-12.31. 671 195 – – 06.01-12.31. 2000.01.01-12 31. 905 625 – – – 2001.01.01-12 31. 1 746 058 157 500 – – 2002.01.01-12 31. 1 903 560 – – – 2003.01.01-12 31. 2 235 625 – – – 2004.01.01-12 31. 2 860 555 – – – 2005.01.01-12 31. 3 157 250 – – 12.14-12.14. 2006.01.01-12 31. 2 912 910 – – 03.06-04.12. 2007.01.01-12 31. 3 195 500 – – – 2008.01.01-12 31. 3 295 100 – – – 2009.01.01-12 31. 3 071 000 – – 09.01-09.30. 2010.01.01-12 31. 3 207 950 – – – 2011.01.01-12 31. 3 258 750 – – – 2012.01.01-12.31. 3 300 750 – 2013.01.01-12.31. 3 431 150 – – 01.07-01.16. 2014.01.01-12.31. 3 431 150 285 250 – – 2015.01.01-12.31. 3 667 500 – – – 2016.01.01-12.31. 3 667 500 – – – 2017.01.01-12.31. 3 912 000 – – – 2018.01.12-04.31. 3 952 750 – – – 2019.01.01-07.02. 2 689 500 570 500 – –
A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).
A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].
Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.
A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].
[LAPOZAS]
Ez azt jelenti, hogy a havi átlagkereset megállapításánál figyelembe vehető 1988-2017. évek kereseteit 2019-ben a 2018. év kereseti szintjéhez kell igazítani. Ez valorizációs szorzószámok segítségével történik, amelyek a 5. számú mellékletben találhatóak.
Az adókiszámítás és a valorizáció menete
1988. év Az 1988. évben kifizetett kereset járulékkal csökkentett összege 83.700 Ft ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft összesen: 71.700 Ft az 1988. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 70.000 Ft az adott sávban adózó összeg 1.700 Ft az adósáv szerinti adó mértéke 25% (1.700×0,25) 425 Ft az adósáv alsó határának (70.000 Ft) adója +4.400 Ft éves képzett adó összege (425+4.400) 4.825 Ft az 1988. évben kifizetett munkabér – éves adó (83.700-4.825) 78.875 Ft az év végi részesedés 1988. évben még adómentes volt + 6.300 Ft az 1988. évi adóval csökkentett összes jövedelem 85.175 Ft valorizációs szorzószám: 31,251 ennek alapján, 1988. évben ellátási alapként figyelembe vehető (85.175 x 31,251) 2.661.804 Ft
1989. év
Az 1989. évi munkabér, jutalom és év végi részesedés járulékkal csökkentett összege 124.200 Ft ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft összesen: 112.200 Ft az 1989. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 100.000 Ft az adott sávban adózó összeg 12.200 Ft az adósáv szerinti adó mértéke 29% (12.200×0,29) 3.538 Ft az adósáv alsó határának (100.000 Ft) adója + 9.450 Ft éves képzett adó összege (3.538+9.450) 12.988 Ft az 1989. évi adóval csökkentett összes jövedelem (124.200-12.988) 111.212 Ft valorizációs szorzószám: 26,733 ennek alapján, 1989. évben ellátási alapként figyelembe vehető:_ 2.973.030 Ft
1990. év
Az 1990. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 132.300 Ft ebből levonva az éves adóalap kedvezmény – 12.000 Ft összesen: 120.300 Ft az 1990. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 90.000 Ft az adott sávban adózó összeg 30.300 Ft az adósáv szerinti adó mértéke 30% (30.300×0,3) 9.090 Ft az adósáv alsó határának (90.000 Ft) adója + 5.250 Ft éves képzett adó összege (9.900+5.250) 14.340 Ft az 1990. évi adóval csökkentett összes jövedelem (132.300-14.340) 117.960 Ft valorizációs szorzószám: 21,985 ennek alapján, 1990. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 2.593.351 Ft
Az 1991. évben a kieső napok miatt az elért keresetet először évesíteni kell. (Ez a technikai megoldás az időarányos személyi jövedelemadó reális meghatározása érdekében szükséges.) Ezt követően történhet meg az éves adó meghatározása, majd az éves adóból ki kell számítani a bérezett napokra eső „képzett” adó összegét. Hasonlóképpen kell eljárni minden olyan esetben, amikor a naptári éven belül kieső idő van, vagyis a kereset nem teljes naptári tartamra szól.
1991. év
Az 1991. évben 172 napra (!) kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege 80.820 Ft évesítés [(80.820/172) x 365] 171.508 Ft az 1991. évi figyelembe vett jövedelem adósávjának alsó határa – 150.000 Ft az adott sávban adózó összeg 21.508 Ft az adósáv szerinti adó mértéke 32% (21.508×0,32) 6.883 Ft az adósáv alsó határának (150.000 Ft) adója +18.600 Ft éves adó összesen (6.883+18.600) 25.483 Ft levonva az éves adókedvezmény – 3.000 Ft éves képzett adó 22.483 Ft a 172 bérezett napra eső képzett adó összege [(22.483 / 365)x172] 10.595 Ft az 1991. évi adóval csökkentett jövedelem (80.820-10.595) 70.225 Ft valorizációs szorzószám: 17,518 ennek alapján 1991. évben ellátási alapként figyelembe vehető 1.230.202 Ft
Az 1992. évben nem volt kieső nap és nem volt adóalap-, illetőleg adókedvezmény sem.
1992. év
Az 1992. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege [LAPOZAS] 516.200 Ft az éves képzett adó összege[500.000 Ft-nak 130.000 Ft +( 16.200 Ft-nak a 40 %-a = 6.480 Ft)] – 136.480 Ft az 1992. évi képzett adóval csökkentett jövedelem (516.200-136.480) 379.720 Ft valorizációs szorzószám: 14,441 ennek alapján, 1992. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 5.483.537 Ft
1993. év
1993. évi munkabér járulékkal csökkentett összege 805.200 Ft az éves adó összege[500.000 forintnak 130.000 forint+(305.200 Ft-nak a 40 %-a = 122.080 Ft)] 252.080 Ft éves adókedvezmény – 2.400 Ft 1993. évi adó összege (252.080-2.400) 249.680 Ft az 1993. évi adóval csökkentett jövedelem (805.200-249.680) 555.520 Ft valorizációs szorzószám: 12,270 ennek alapján, 1993. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 6.816.230 Ft
1994. év Az 1994. évben kifizetett munkabér járulékkal csökkentett összege 807.120 Ft az éves adóalap-kedvezmény ennek 10%-a – 80.712 Ft ezáltal az adóalap 726.408 Ft az éves képzett adó összege[550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (176.408 Ft-nak a 44 %-a = 77.620 Ft)] – 227.120 Ft az 1994. évi adóval csökkentett jövedelem (807.120 – 227.120 ) 580.000 Ft valorizációs szorzószám: 9,639 ennek alapján, 1994. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 5.590.620 Ft
1995. év
1995. évben 333 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető (!) jövedelem járulékkal csökkentett összege 736.763 Ft évesítés [(736.763/333) x 365] 807.563 Ft ennek az éves adója[550.000 Ft-nak 149.500 Ft + (257.563 Ft-nak a 44 %-a = 113.328 Ft)] 262.828 Ft az adókedvezmény, az éves egyéni járulék (10%) összegének (80.756 Ft) 25%-a – 20.189 Ft a képzett adó összege a teljes évre 242.639 Ft ebből, a 333 bérezett napra eső adó összege [(242.639 / 365)x333] 221.367 Ft az 1995. évi adóval csökkentett jövedelem (736.763 – 221.367) 515.396 Ft valorizációs szorzószám: 8,560 ennek megfelelően, 1995. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.411.790 Ft
1996. év
Az 1996. évben beszámítható összes jövedelem járulékkal csökkentett összege 792.075 Ft éves képzett adó (nem volt sem adóalap-, sem adókedvezmény)[550.000 Ft-nak 171.500 Ft +(242.075 Ft-nak a 44 %-a = 106.513 Ft)] – 278.013 Ft az 1996. évi adóval csökkentett jövedelem: 514.062 Ft valorizációs szorzószám: 7,291 ennek megfelelően, 1996. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 3.748.026 Ft
1997. év
Az 1997. évben 281 napra szóló kereset járulékkal csökkentett összege 619.500 Ft évesítés [(619.500/281) x 365] 804.689 Ft ennek éves adója[700.000 Ft-nak 193.000 Ft + (104.689 Ft-nak a 39 %-a = 40.829 Ft)] 233.829 Ft éves adójóváírás – 43.200 Ft a teljes évre képzett adó 190.629 Ft ebből a 281 bérezett napra eső adó összege [(190.629 : 365)x281] 146.758 Ft az 1997. évi adóval csökkentett jövedelem (619-500 – 146.758) 472.742 Ft valorizációs szorzószám: 5,876 ennek megfelelően, 1997. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 2.777.832 Ft
1998. év
1998. évben 342 napra kifizetett jövedelem járulékkal csökkentett összege 1.127.490 Ft évesítés [(1.127.490/342) x 365] 1.203.315 Ft ennek adója[1.100.000 Ft-nak 349.000 Ft+(103.315 Ft-nak a 42 %-a = 43.392 Ft)] 392.392 Ft éves adójóváírás – 50.400 Ft az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (7 %) 25 %-a] – 21.058 Ft a teljes évre képzett adó [392.392 – (50.400+21.058)] 320.934 Ft ebből a 342 napra eső adó összege [(320.934/365) x 342] 300.711 Ft az 1998. évi adóval csökkentett jövedelem (1.127.490 – 300.711) 826.779 Ft valorizációs szorzószám: 4,962 ennek megfelelően, az 1998. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 4.102.477 Ft
1999. év
[LAPOZAS] 1999. évben 151 napra az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határig figyelembe vehető jövedelem járulékkal csökkentett összege 671.195 Ft évesítés [(671.195 / 151) x 365] 1.622.425 Ft ennek adója[1.000.000 Ft-nak 260.000 Ft+(622.425 Ft-nak a 40 %-a=248.970 Ft)] 508.970 Ft éves adójóváírás – 36.000 Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] – 32.449 Ft a teljes évre képzett adó [508.970 – (36.000 + 32.449)] 440.521 Ft ebből a 151 napra eső adó összege [(440.521 / 365) x 151] 182.243 Ft az 1999. évi adóval csökkentett jövedelem ( 671.195 – 182.243) 488.952 Ft valorizációs szorzószám: 4,403 ennek megfelelően, az 1999. évben az ellátás alapjául figyelembe vehető: 2.152.856 Ft
2000. év
2000. évben kapott munkabér járulékkal csökkentett összege 905.625 Ft ennek adója[400.000 Ft-nak 80.000 Ft + (505.625 Ft-nak a 30 %-a = 151.688 Ft)] 231.688 Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] -18.113 Ft éves adójóváírás -36.000 Ft a teljes évre képzett adó [231.688 – (18.113 + 36.000)] 177.575 Ft a 2000. évi adóval csökkentett jövedelem (905.625 – 177.575) 728.050 Ft valorizációs szorzószám: 3,952 ennek megfelelően, 2000. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 2.877.254 Ft
2001. év
2001. évben kifizetett munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 1.903.558 Ft ennek adója[1.050.000 Ft-nak 267.000 Ft+(853.558 Ft-nak a 40 %-a=341.423 Ft)] 608.423 Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] – 38.071 Ft éves adójóváírás – 36.000 Ft a teljes évre képzett adó [ 608.423 – (38.071 + 36.000)] 534.352 Ft a 2001. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.558 – 534.352) 1.369.206 Ft valorizációs szorzószám: 3,401 ennek megfelelően, 2001. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.656.670 Ft
2002. év
2002. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 1.903.560 Ft ennek adója[1.200.000 Ft-nak 300.000 Ft+(703.560 Ft-nak a 40 %-a=281.424 Ft)] 581.424 Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8 %) 25 %-a] – 38.071 Ft éves adójóváírás -60.000 Ft a teljes évre képzett adó [581.424 – (38.071 + 60.000)] 483.353 Ft a 2002. évi adóval csökkentett jövedelem (1.903.560 – 483.353) 1.420.207 Ft valorizációs szorzószám: 2,844 ennek megfelelően, 2002. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.039.069 Ft
2003. év
2003. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.235.625 Ft ennek adója[1.350.000 Ft-nak 340.000 Ft +(885.625 Ft-nak 40 %-a = 354.250 Ft)] 694.250 Ft éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] – 47.507 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó [694.250 – (47.507 + 108.000)] 538.743 Ft a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (2.235.625–538.743) 1.696.882 Ft valorizációs szorzószám: 2,489 ennek megfelelően, 2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 4.223.539 Ft 2004. év 2004. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.860.555 Ft ennek adója[1.500.000 Ft-nak 326.000 Ft+(1.360.555 Ft-nak a 38 %-a= 517.011 Ft)] 843.011 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (843.011 – 108.000) 735.011 Ft a 2004. évi adóval csökkentett jövedelem (2.860.555 – 735.011) 2.125.544 Ft valorizációs szorzószám: 2,354 ennek megfelelően, 2004. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 5.003.531 Ft
2005. év
2005. évi 364 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.157.250 Ft évesítés [(3.157.250 / 364) x 365] 3.165.924 Ft ennek adója[1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.665.924 Ft-nak a 38 %-a= 633.051)] 903.051 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (903.051 – 108.000) 795.051 Ft ebből a 364 napra eső adó összege [(795.051 / 365) x 364] 792.873 Ft a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.157.250 – 792.873) 2.364.377 Ft valorizációs szorzószám: 2,138 ennek megfelelően, 2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető 5.055.038 Ft
2006. év
2006. évben 327 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.912.910 Ft évesítés [(2.912.910 / 327) x 365] 3.251.413 Ft ennek adója[1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.701.413 Ft-nak a 36 %-a= 612.509)] 891.509 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (891.509 – 108.000) 783.509 Ft ebből a 327 napra eső adó összege [(783.509 / 365) x 327] 701.938 Ft a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.912.910-701.938) 2.210.972 Ft valorizációs szorzószám: 1,987 ennek megfelelően, 2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.393.201 Ft
2007. év
2007. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.195.500 Ft ennek adója[1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1.495.500 Ft-nak a 36 %-a = 538.380 Ft)] 844.380 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (844.380 – 108.000) 736.380 Ft a 2007. évi adóval csökkentett jövedelem (3.195.500-736.380) 2.459.120 Ft valorizációs szorzószám: 1,929 ennek megfelelően, 2007. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.743.642 Ft
2008. év
2008. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.295.100 Ft ennek adója[1.700.000 Ft-nak 306.000 Ft + (1595.100 Ft-nak a 36 %-a = 574.236 Ft)] 880.236 Ft éves adójóváírás – 136.080 Ft a teljes évre képzett adó (880.236- 136.080) 744.156 Ft a 2008. évi adóval csökkentett jövedelem (3.295.100-744.156) 2.550.944 Ft valorizációs szorzószám: 1,803 ennek megfelelően, 2008. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.599.352 Ft
2009. év
2009. évben 335 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.071.000 Ft évesítés [(3.071.000 / 335) x 365] 3.346.015 Ft ennek adója[1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (1.446.015 Ft-nak a 36 %-a = 520.565 Ft)] 862.565 Ft éves adójóváírás – 136.080 Ft a teljes évre képzett adó (862.565 – 136.080) 726.485 Ft ebből az 335 napra eső adó összege [(726.485 / 365) x 335] 666.774 Ft a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.071.000-666.774) 2.404.226 Ft valorizációs szorzószám: 1,771 ennek megfelelően, 2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.257.884 Ft
A 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között szerzett jövedelem esetében az ún. szuperbruttósítást is el kell végezni, vagyis az éves adóköteles keresethez hozzá kell adni a szociális hozzájárulási adó (27 %) összegét.
2010. év
2010. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.207.950 Ft adóalap-kiegészítés (3.207.950 x 0,27) 866.147 Ft 4.074.097 Ft ennek adója(4.074.097 Ft-nak a 17 %-a) 692.596 Ft éves adójóváírás – 181.200 Ft a teljes évre képzett adó (692.596 – 181.200) 511.396 Ft a 2010. évi adóval csökkentett jövedelem (3.207.950 – 511.396) 2.696.554 Ft valorizációs szorzószám: 1,658 ennek megfelelően, 2010. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.470.887 Ft
2011. év
2011. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.258.750 Ft adóalap-kiegészítés (3.258.750 x 0,27) 879.863 Ft 4.138.613 Ft ennek adója(4.138.613 Ft-nak a 16 %-a) 662.178 Ft éves adójóváírás – 145.200 Ft a teljes évre képzett adó (662.178 – 145.200) 516.978 Ft a 2011. évi adóval csökkentett jövedelem (3.258.750 – 516.978) 2.741.772 Ft valorizációs szorzószám: 1,558 ennek megfelelően, 2011. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.271.681 Ft [LAPOZAS]
2012. év
2012. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.300.750 Ft adóalap-kiegészítés (3.300.750-2.424.000) x 0,27 236.723 Ft 3.537.473 Ft ennek adója(3.537.473 Ft-nak a 16 %-a) 565.996 Ft a 2012. évi adóval csökkentett jövedelem (3.300.750-565.996) 2.734.754 Ft valorizációs szorzószám: 1,527 ennek megfelelően, 2012. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.175.969 Ft
2013. év
2013. évben 355 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.431.150 Ft évesítés [(3.431.150 / 355) x 365] 3.527.802 a teljes évre képzett adó(3.527.802 Ft-nak a 16 %-a) 564.448 Ft ebből a 355 napra eső adó összege [(564.448/ 365) x 355] 548.984 Ft a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.431.150 – 548.984) 2.882.166 Ft valorizációs szorzószám: 1,455 ennek megfelelően, 2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.193.552 Ft
2014. év
2014. évi munkabér és jutalom járulékkal csökkentett összege 3.716.400 Ft ennek adója(3.716.400 Ft-nak a 16 %-a) 594.624 Ft a 2014. évi adóval csökkentett jövedelem (3.716.400-594.624) 3.121.776 Ft valorizációs szorzószám: 1,412 ennek megfelelően, 2014. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.407.948 Ft
2015. év
2015. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.667.500 Ft ennek adója
(3 667 500 Ft-nak a 16 %-a)
586.800 Ft a 2015. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500 – 586.800) 3.080.700 Ft valorizációs szorzószám: 1,355 ennek megfelelően, 2015. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.174.349 Ft
2016. év
2016. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.667.500 Ft ennek adója
(3.667.500 Ft-nak a 15 %-a)
550.125 Ft a 2016. évi adóval csökkentett jövedelem (3.667.500-550.125) 3.117.375 Ft valorizációs szorzószám: 1,257 ennek megfelelően, 2016. évben ellátási alapként figyelembe vehető 3.918.540 Ft
2017. év
2017. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.912.000 Ft ennek adója
(3.912.000 Ft-nak a 15 %-a)
586.800 Ft a 2017. évi adóval csökkentett jövedelem (3.912.000-586.800) 3.325.200 Ft valorizációs szorzószám: 1,113 ennek megfelelően, 2017. évben ellátási alapként figyelembe vehető 3.700.948 Ft
A 2018. december 31-ét követő folyósítási időponttól induló nyugellátásoknál a 2018. és az azt követő év keresetei már nem kerülnek valorizálásra. Ennek megfelelően a számítási mód a következő.
2018. év
2018. évi jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.952.750 Ft ennek adója
(3.952.750 Ft-nak a 15 %-a)
592.913 Ft a 2018. évi adóval csökkentett jövedelem (3.952.750-592.913) 3.359.837 Ft ennek megfelelően, 2018. évben ellátási alapként figyelembe vehető 3.359.837 Ft
2019. év
2019. évben július 2-ig 183 napra kapott munkabér járulékkal csökkentett összege 2.689.500 Ft évesítés (2.689.500/183) x 365 5.364.303 Ft az évesített, járulékkal csökkentett jövedelem összegéhez hozzá kell adni a járulékkal csökkentett jutalom összegét
(5.364.303+570.500)
5.934.803 Ft a teljes évre képzett adó
(5.934.803 Ft-nak a 15 %-a)
890.220 Ft ebből a 183 napra eső adó összege [(890.220 / 365) x 183] 446.329 Ft a 2019. évi adóval csökkentett jövedelem
[(2.689.500+570.500) – 446.329]
2.813.671 Ft ennek megfelelően, 2019. évben ellátási alapként figyelembe vehető 2.813.671 Ft
Ezt követően összegezni kell az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.
Összegző tábla Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám 1988 2 661 804 366 1989 2 973 030 365 1990 2 593 351 365 1991 1 230 202 172 1992 5 483 537 366 1993 6 816 230 365 1994 5 590 620 365 1995 4 411 790 333 1996 3 748 026 366 1997 2 777 832 281 1998 4 102 477 342 1999 2 152 856 151 2000 2 877 254 366 2001 4 656 670 365 2002 4 039 069 365 2003 4 223 539 365 2004 5 003 531 366 2005 5 055 038 364 2006 4 393 201 327 2007 4 743 642 365 2008 4 599 352 366 2009 4 257 884 335 2010 4 470 887 365 2011 4 271 681 365 2012 4 175 969 366 2013 4 193 552 355 2014 4 407 948 365 2015 4 174 349 365 2016 3 918 540 366 2017 3 700 948 365 2018 3 359 837 365 2019 2 813 671 183 Összesen: 127 878 317 10 881
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni kell, majd ebből havit (elosztani 12-vel) kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét. Eszerint: 127.878.317 / 10.881 = 11.752,441 x 365 = 4.289.641 / 12 = 357.470,09 Ft.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 300.275 forint.
Amennyiben a havi átlagkereset összege 372.000 forintnál magasabb lenne, azt a nyugdíj kiszámításánál a Tny. 22. § (11) bekezdése értelmében nem lehet teljes egészében figyelembe venni, a degressziós szabályok alapján csökkenteni kell.
A degressziós sávokat az 6. számú melléklet tartalmazza.
Ennek alapján például egy 450.000 forintos átlagkereset esetén a 372.001 és 421.000 forint közötti átlagkereset-rész 90 %-át (49.000 x 90 % = 44.100) a 421.000 forint feletti átlagkereset-résznek pedig 80 %-át (29.000 x 80 % = 23.200), vagyis összesen 439.300 forintot (372.000 + 44.100 + 23.200) lehet figyelembe venni.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./A számú melléklet tartalmazza.
2. számú példa
A második példában szereplő adatok többsége megegyezik az első példában leírtakkal. Ebben a példában is 2019. július 3-tól kerül sor az öregségi nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő ezen a napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel, azzal a különbséggel, hogy az elismerhető szolgálati ideje csak 33 év.
Alapvetően – az előző példában ismertetettekhez hasonlóan – a nyugellátás alapját az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék. Ez egyben azt is jelenti, hogy a megállapításhoz az igénylőnek ezen időtartam (átlagszámítási időszak) naptári napjainak (11.506 nap) felére, vagyis 5.753 napra kell jövedelemmel bírnia. Azonban ebben az esetben ez a kitétel nem teljesül, hiszen a fiktív kérelmező 1988. január 1-től 2003. december 31-ig nem dolgozott, vagyis ezen időszakra keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik.
Mivel az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időszakból az igénylő csak 5.583 napra vonatkozóan rendelkezik keresettel, jövedelemmel, azt az 1988. év előtti legközelebbi időszak keresetével, jövedelmével kell kiegészíteni.
Az 1987. évben az igénylő dolgozott, így az ebből az időszakból származó kereseteiből 170 napi keresettel (1987. július 15-től december 31-ig terjedő időre) 5.753 napra ki kell egészíteni a 2004. január 1-től 2019. július 2-ig szerzett jövedelmét.
Az 1987. július 15. és 1987. december 31-éig terjedő időszakban a foglalkoztató közlése szerint 42.000 forint munkabért kapott. Miután ebben az évben személyi jövedelemadó még nem volt, így a járulék levonását követően (42.000 Ft – 10% = 37.800 Ft) csak a 37.800 forint valorizálását kell elvégezni. Az 1987. évi valorizációs szorzószám 34,314 ezért a ténylegesen elért 37.800 forint helyett a nyugdíj összegének a meghatározásánál 37.800 x 34,314 azaz 1.297.069 forint vehető figyelembe.
[LAPOZAS]
A további – 2004. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időben elért – keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.
Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése:
Összegző tábla Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám 1987 1 297 069 170 2004 5 003 531 366 2005 5 055 038 364 2006 4 393 201 327 2007 4 743 642 365 2008 4 599 352 366 2009 4 257 884 335 2010 4 470 887 365 2011 4 271 681 365 2012 4 175 969 366 2013 4 193 552 355 2014 4 407 948 365 2015 4 174 349 365 2016 3 918 540 366 2017 3 700 948 365 2018 3 359 837 365 2019 2 813 671 183 Összesen: 68 837 099 5 753
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amit ezután évesítünk. Majd az éves keresetből egy havi keresetet kell képezni, így kapva meg az átlagkereset összegét.
Eszerint: 68.837.099 / 5.753 = 11.965,426 x 365 = 4.367.381 / 12 = 363.948 Ft.
Tehát a 2019. július 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a 363.948 forint összegű havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 258.403,08 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 258.405 forint.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./B számú melléklet tartalmazza.
3. számú példa
A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2019. július 3-tól kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 33 év.
A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2003. december 31-éig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik ezen időszakra. A megállapításhoz – az előző példához hasonlóan itt is – az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő átlagszámítási időszak naptári napjainak (11.506 nap) felére, vagyis 5.753 napra kell jövedelemmel rendelkeznie.
Azonban 1988. január 1-jétől csak 5.583 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (170 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme. A példában ez a 2013., 2009., 2006., 2005. és a 2003. évekre esik.
2013. év 2013. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.457.774 Ft ennek adója(3.457.774 Ft-nak a 16 %-a) 553.244 Ft a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.457.774 – 553.244) 2.904.530 Ft valorizációs szorzószám: 1,455 ennek megfelelően, 2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.226.091 Ft
A 2009. évben az igénylő 335 napi keresettel rendelkezett, vagyis jelen esetben a minimálbérből 30 napra lehet bért pótolni. A 2009-es évben a minimálbér egy havi összege 71.500 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (71.500 – 17% = 59.345 forint) hozzá kell adni a 2009-es évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000 + 59.345). Ez tehát 3.130.345 forint jövedelmet jelent 365 napra vonatkozóan.
2009. év 2009. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.130.345Ft ennek adója[1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (3.130.345-1.900.000 =1.230.345Ft-nak a 36 %-a = 442.924Ft)] 784.924 Ft éves adójóváírás – 136.080 Ft a teljes évre képzett adó (784.924 – 136.080) 648.844 Ft a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345-648.844) 2.481.501 Ft valorizációs szorzószám: 1,771 ennek megfelelően, 2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.394.738 Ft
A 2006. évben az igénylő 327 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 38 napra lehet bért pótolni. A 2006-os évben a minimálbér egy havi összege 62.500 forint volt, ennek egy napi összege 62.500 / 30 = 2083,33 forint, 38 napi összege pedig 79.167 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (79.167 – 14,2 % = 67.926 Ft) hozzá kell adni a 2006. évben elért és figyelembe vehető 2.912.910 forint tényleges keresethez (2.912.910 + 67.926), ami 2.980.836 forint jövedelmet jelent, és 365 (327 + 38) napra vonatkozik.
2006. év 2006. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.980.836 Ft ennek adója[1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.430.836 Ft-nak a 36 %-a= 515.101)] 794.101 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (794.101 – 108.000) 686.101 Ft a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.980.836-686.101) 2.294.735 Ft valorizációs szorzószám: 1,987 ennek megfelelően, 2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.559.638 Ft
A 2005. évben az igénylő 364 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a 1 napra lehet bért pótolni a minimálbérből. A 2005-ös évben a minimálbér egy havi összege 57.000 forint volt, ennek egy napi összege 57.000 / 30 = 1900 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (1.900 – 13,5 % = 1.644 Ft) hozzá kell adni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint tényleges keresethez (3.157.250 + 1.644), ami 3.158.894 forint jövedelmet jelent, és 365 (364 + 1) napra vonatkozik.
2005. év 2005. évi 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.158.894 Ft ennek adója[1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.658.894 Ft-nak a 38 %-a= 630.380)] 900.380 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (900.380 – 108.000) 792.380 Ft a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 – 792.380) 2.366.514 Ft valorizációs szorzószám: 2,138 ennek megfelelően, 2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető 5.059.607 Ft
A 2003. évben az igénylő már nem dolgozott, és a pótolni szükséges 170 napból az eddig pótolt napok száma 79 nap, vagyis a maradék 91 napot a 2003-as év minimálbére szerint kell meghatározni.
A 2003. évben a minimálbér összege 50.000 forint volt, melynek egy napi összege 50.000 / 30 = 1.666,66 forint; míg a 91 napra számított összege pedig 151.667 forint. A „járuléktalanítást” követően (151.667 – 12,5%), ez az összeg 132.709 forint a 91 napra vonatkoztatva.
2003. év 2003. évi 91 napra a jövedelem járulékkal csökkentett összege 132.709 Ft évesítés: [(132.709/91) x 365] 532.294 Ft ennek adója(532.294 forint 20%-a) 106.459 Ft azonban az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] – 11.311 Ft és az éves adójóváírás – 108.000 Ft együttes összege nagyobb, mint az adó, így a 2003. évi pótolt napokra figyelembe vehető összeg nem visel adóterhet
a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (132.709–0) 132.709 Ft valorizációs szorzószám: 2,489 ennek megfelelően, 2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 330.313 Ft
A 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig, 2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig, valamint a 2014. január 1-től 2019. július 2-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése, illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal. Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.
Összegző tábla Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám 2003 330 313 91 2004 5 003 531 366 2005 5 059 607 365 2006 4 559 638 365 2007 4 743 642 365 2008 4 599 352 366 2009 4 394 738 365 2010 4 470 887 365 2011 4 271 681 365 2012 4 175 969 366 2013 4 226 091 365 2014 4 407 948 365 2015 4 174 349 365 2016 3 918 540 366 2017 3 700 948 365 2018 3 359 837 365 2019 2 813 671 183 Összesen: 68 210 742 5 753
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.
Eszerint: 68.210.742 / 5.753 = 11.856,55 x 365 = 4.327.641,37 / 12 = 360.637 Ft.
Tehát a 2019. július 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 256.052,11 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 256.055 forint.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./C számú melléklet tartalmazza.
Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:
Budapest. 2019. július
Magyar Államkincstár