A további – 2004. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időben elért – keresetei megegyeznek az 1. számú példában szereplő keresetekkel.
Az évenként figyelembe vehető keresetek és az osztószámok összegzése:
Összegző tábla Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám 1987 1 297 069 170 2004 5 003 531 366 2005 5 055 038 364 2006 4 393 201 327 2007 4 743 642 365 2008 4 599 352 366 2009 4 257 884 335 2010 4 470 887 365 2011 4 271 681 365 2012 4 175 969 366 2013 4 193 552 355 2014 4 407 948 365 2015 4 174 349 365 2016 3 918 540 366 2017 3 700 948 365 2018 3 359 837 365 2019 2 813 671 183 Összesen: 68 837 099 5 753
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amit ezután évesítünk. Majd az éves keresetből egy havi keresetet kell képezni, így kapva meg az átlagkereset összegét.
Eszerint: 68.837.099 / 5.753 = 11.965,426 x 365 = 4.367.381 / 12 = 363.948 Ft.
Tehát a 2019. július 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a 363.948 forint összegű havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 258.403,08 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 258.405 forint.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./B számú melléklet tartalmazza.
3. számú példa
A harmadik példában szereplő adatok többsége szintén megegyezik az első és a második példában ismertetettekkel. Ebben a példában is 2019. július 3-tól kerül sor az öregségi teljes nyugdíj megállapításra. A nyugdíjat igénylő az ezt megelőző napon szintén rendelkezik az öregségi nyugdíjra jogosító feltételekkel. Elismerhető szolgálati ideje azonos a második példában szereplő igénylőével, azaz 33 év.
A nyugellátás alapját ugyancsak az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő időtartam keresetei, jövedelmei képeznék, azonban ez a példabeli igénylő sem dolgozott 1988. január 1-jétől 2003. december 31-éig, így keresettel, jövedelemmel sem rendelkezik ezen időszakra. A megállapításhoz – az előző példához hasonlóan itt is – az 1988. január 1-jétől 2019. július 2-ig terjedő átlagszámítási időszak naptári napjainak (11.506 nap) felére, vagyis 5.753 napra kell jövedelemmel rendelkeznie.
Azonban 1988. január 1-jétől csak 5.583 napi keresettel rendelkezik, továbbá az 1988. évet megelőző időszakra kereseti adatai nem lelhetők fel, ezért a hiányzó időtartamra (170 napra) az átlagkeresete meghatározásához a minimálbér pótlásának szabálya kerül alkalmazásra. A pótlásnál figyelembe vehető legkisebb kötelező munkabér havi összegeit a 7. számú melléklet tartalmazza.
A Tny. 22. § (5) bekezdésének második mondata értelmében a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva a hiányzó időre érvényes minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amikor az igénylőnek nem volt nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme. A példában ez a 2013., 2009., 2006., 2005. és a 2003. évekre esik.
- évben az igénylő 355 napi keresettel rendelkezett, itt a minimálbérből 10 napra lehet a bért pótolni. 2013. évben a minimálbér összege 98.000 forint volt, ennek egy napi összege 98.000 / 30 = 3.266,7 forint, 10 napi összege pedig 32.667 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (32.667 Ft – 18,5 % = 26.624 Ft) hozzá kell adni a 2013. évben elért és figyelembe vehető 3.431.150 forint tényleges keresethez (3.431.150 + 26.624), ami 3.457.774 forint jövedelmet jelent, és 365 (355+10) napra vonatkozik.
2013. év 2013. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.457.774 Ft ennek adója(3.457.774 Ft-nak a 16 %-a) 553.244 Ft a 2013. évi adóval csökkentett jövedelem (3.457.774 – 553.244) 2.904.530 Ft valorizációs szorzószám: 1,455 ennek megfelelően, 2013. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.226.091 Ft
A 2009. évben az igénylő 335 napi keresettel rendelkezett, vagyis jelen esetben a minimálbérből 30 napra lehet bért pótolni. A 2009-es évben a minimálbér egy havi összege 71.500 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (71.500 – 17% = 59.345 forint) hozzá kell adni a 2009-es évben elért és figyelembe vehető 3.071.000 forint tényleges keresetéhez (3.071.000 + 59.345). Ez tehát 3.130.345 forint jövedelmet jelent 365 napra vonatkozóan.
2009. év 2009. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.130.345Ft ennek adója[1.900.000 Ft-nak 342.000 Ft + (3.130.345-1.900.000 =1.230.345Ft-nak a 36 %-a = 442.924Ft)] 784.924 Ft éves adójóváírás – 136.080 Ft a teljes évre képzett adó (784.924 – 136.080) 648.844 Ft a 2009. évi adóval csökkentett jövedelem (3.130.345-648.844) 2.481.501 Ft valorizációs szorzószám: 1,771 ennek megfelelően, 2009. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.394.738 Ft
A 2006. évben az igénylő 327 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a minimálbérből 38 napra lehet bért pótolni. A 2006-os évben a minimálbér egy havi összege 62.500 forint volt, ennek egy napi összege 62.500 / 30 = 2083,33 forint, 38 napi összege pedig 79.167 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (79.167 – 14,2 % = 67.926 Ft) hozzá kell adni a 2006. évben elért és figyelembe vehető 2.912.910 forint tényleges keresethez (2.912.910 + 67.926), ami 2.980.836 forint jövedelmet jelent, és 365 (327 + 38) napra vonatkozik.
2006. év 2006. évben 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 2.980.836 Ft ennek adója[1.550.000 Ft-nak 279.000 Ft+(1.430.836 Ft-nak a 36 %-a= 515.101)] 794.101 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (794.101 – 108.000) 686.101 Ft a 2006. évi adóval csökkentett jövedelem (2.980.836-686.101) 2.294.735 Ft valorizációs szorzószám: 1,987 ennek megfelelően, 2006. évben ellátási alapként figyelembe vehető 4.559.638 Ft
A 2005. évben az igénylő 364 napi keresettel rendelkezett, ebben az esetben tehát a 1 napra lehet bért pótolni a minimálbérből. A 2005-ös évben a minimálbér egy havi összege 57.000 forint volt, ennek egy napi összege 57.000 / 30 = 1900 forint. Ezt az összeget a „járuléktalanítást” követően (1.900 – 13,5 % = 1.644 Ft) hozzá kell adni a 2005. évben elért és figyelembe vehető 3.157.250 forint tényleges keresethez (3.157.250 + 1.644), ami 3.158.894 forint jövedelmet jelent, és 365 (364 + 1) napra vonatkozik.
2005. év 2005. évi 365 napra kapott jövedelem járulékkal csökkentett összege 3.158.894 Ft ennek adója[1.500.000 Ft-nak 270.000 Ft+(1.658.894 Ft-nak a 38 %-a= 630.380)] 900.380 Ft éves adójóváírás – 108.000 Ft a teljes évre képzett adó (900.380 – 108.000) 792.380 Ft a 2005. évi adóval csökkentett jövedelem (3.158.894 – 792.380) 2.366.514 Ft valorizációs szorzószám: 2,138 ennek megfelelően, 2005. évben ellátási alapként figyelembe vehető 5.059.607 Ft
A 2003. évben az igénylő már nem dolgozott, és a pótolni szükséges 170 napból az eddig pótolt napok száma 79 nap, vagyis a maradék 91 napot a 2003-as év minimálbére szerint kell meghatározni.
HirdetésA 2003. évben a minimálbér összege 50.000 forint volt, melynek egy napi összege 50.000 / 30 = 1.666,66 forint; míg a 91 napra számított összege pedig 151.667 forint. A „járuléktalanítást” követően (151.667 – 12,5%), ez az összeg 132.709 forint a 91 napra vonatkoztatva.
2003. év 2003. évi 91 napra a jövedelem járulékkal csökkentett összege 132.709 Ft évesítés: [(132.709/91) x 365] 532.294 Ft ennek adója(532.294 forint 20%-a) 106.459 Ft azonban az éves adókedvezmény [a nyugdíjjárulék (8,5 %) 25 %-a] – 11.311 Ft és az éves adójóváírás – 108.000 Ft együttes összege nagyobb, mint az adó, így a 2003. évi pótolt napokra figyelembe vehető összeg nem visel adóterhet
a 2003. évi adóval csökkentett jövedelem (132.709–0) 132.709 Ft valorizációs szorzószám: 2,489 ennek megfelelően, 2003. évben ellátási alapként figyelembe vehető: 330.313 Ft
A 2004. január 1-jétől 2004. december 31-ig, 2007. január 1-től 2008. december 31-ig, 2010. január 1-jétől 2012. december 31-ig, valamint a 2014. január 1-től 2019. július 2-ig terjedő időben elért keresetek adóval való csökkentése, illetve valorizálása megegyezik az előző példában leírtakkal. Ezt követően lehet összegezni az évenként figyelembe vehető kereseteket és az osztószámokat.
Összegző tábla Béridőszak Ellátási alap (Ft) Osztószám 2003 330 313 91 2004 5 003 531 366 2005 5 059 607 365 2006 4 559 638 365 2007 4 743 642 365 2008 4 599 352 366 2009 4 394 738 365 2010 4 470 887 365 2011 4 271 681 365 2012 4 175 969 366 2013 4 226 091 365 2014 4 407 948 365 2015 4 174 349 365 2016 3 918 540 366 2017 3 700 948 365 2018 3 359 837 365 2019 2 813 671 183 Összesen: 68 210 742 5 753
Az összes kereset és az osztószám hányadosaként az egy napi átlagkereset kerül meghatározásra, amelyet évesíteni, majd abból egy havit kell képezni, és ekkor kapjuk meg az átlagkereset összegét.
Eszerint: 68.210.742 / 5.753 = 11.856,55 x 365 = 4.327.641,37 / 12 = 360.637 Ft.
Tehát a 2019. július 3-tól induló öregségi teljes nyugdíj összege – a 33 év szolgálati idő figyelembevételével – a havi átlagkereset 71 %-a, vagyis havi 256.052,11 forint.
A folyósítandó összeg a kerekítés után 256.055 forint.
A megértést segítő összesítő táblázatot a 8./C számú melléklet tartalmazza.
Az eligazodáshoz segítségként mellékletként csatoljuk:
- Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határ alakulását 1992. március 1-től 2012. december 31-ig (1. számú melléklet)
- A levonandó járulékok százalékos kulcsait (2. számú melléklet)
- Az egyes évekre vonatkozó adótáblákat (3. számú melléklet)
- Az egyes években érvényesítendő adóalap- és adókedvezményeket (4. számú melléklet)
- A valorizációs szorzószámokat (5. számú melléklet)
- A 2014. január 1-től alkalmazandó ún. degressziós táblát (6. számú melléklet)
- A kötelező legkisebb munkabér havi összegeit (7. számú melléklet)
- Összesítő táblázatok (8./A, B, C számú mellékletek)
Budapest. 2019. július
Magyar Államkincstár
