Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetési felső határokat 1992. március 1-jétől 2012. december 31-éig az 1. számú melléklet tartalmazza. (2013. január 1-jétől a nyugdíjjárulék-fizetési felső határ megszűnt.)
A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításához szükséges kereseteket naptári évenként kell meghatározni.
A nyugdíj kiszámítását az előző táblázatban bemutatott éves bruttó jövedelmek alapján kell elvégezni. (Ennek a járulékfizetési felső határral a leírtak szerint korrigált összege jelentette az egyes években fizetendő nyugdíjjárulék alapját.)
A nyugdíjkiszámítás során azonban az éves nettó jövedelmek átlagát kell meghatározni. Ezek kalkulációja során – kedvezően eltérve az általános szabályoktól – a levonandó személyi jövedelemadót nem az éves bruttó jövedelem, hanem ennek egyéni járulékkal csökkentett összege alapján kell kiszámítani. Ennek során a következők szerint kell eljárni.
Az 1988. január 1-jétől elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként csökkenteni kell a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék, vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék összegével [Tny. 22. § (6) bekezdés a) pont].
A levonandó járulékok százalékos kulcsait a 2. számú melléklet tartalmazza.
A járulékok levonását követően az igénylő korrigált keresetei a következők szerint alakulnak.
Béridőszak Egyéni járulékkal csökkentett jövedelem, kereset(Ft) Egyéni járulékkal csökkentett jutalom (Ft) Egyéni járulékkal csökkentett év végi részesedés(Ft) Kieső idő (táppénz) 1988.01.01-12.31. 83 700 – 6 300 – 1989.01.01-12.31. 108 000 10 800 5 400 – 1990.01.01-12.31. 122 400 9 900 – – 1991.01.01-12.31. 80 820 – – 03.02-09.10. 1992.01.01-12.31. 489 500 26 700 – – 1993.01.01-12.31. 805 200 – – – 1994.01.01-12.31. 807 120 – – – 1995.01.01-12.31. 736 763 – – 03.05-04.05. 1996.01.01-12.31. 792 075 – – – 1997.01.01-12.31. 619 500 – – 04.11-07.03. 1998.01.01-12.31. 1 127 490 – – 09.08-09.30. 1999.01.01-12.31. 671 195 – – 06.01-12.31. 2000.01.01-12 31. 905 625 – – – 2001.01.01-12 31. 1 746 058 157 500 – – 2002.01.01-12 31. 1 903 560 – – – 2003.01.01-12 31. 2 235 625 – – – 2004.01.01-12 31. 2 860 555 – – – 2005.01.01-12 31. 3 157 250 – – 12.14-12.14. 2006.01.01-12 31. 2 912 910 – – 03.06-04.12. 2007.01.01-12 31. 3 195 500 – – – 2008.01.01-12 31. 3 295 100 – – – 2009.01.01-12 31. 3 071 000 – – 09.01-09.30. 2010.01.01-12 31. 3 207 950 – – – 2011.01.01-12 31. 3 258 750 – – – 2012.01.01-12.31. 3 300 750 – 2013.01.01-12.31. 3 431 150 – – 01.07-01.16. 2014.01.01-12.31. 3 431 150 285 250 – – 2015.01.01-12.31. 3 667 500 – – – 2016.01.01-12.31. 3 667 500 – – – 2017.01.01-12.31. 3 912 000 – – – 2018.01.12-04.31. 3 952 750 – – – 2019.01.01-07.02. 2 689 500 570 500 – –
A „járuléktalanítást” követően évenként, az adott évre vonatkozó adótábla segítségével ki kell számítani a figyelembe vehető keresetekre képzett személyi jövedelemadót és ezzel az összeggel a figyelembe vehető kereseteket csökkenteni kell [Tny. 22. § (6) bekezdés b) pont].
HirdetésA 2010. január 1-je és 2012. december 31-e között elért keresetek, jövedelmek esetén az adóalapot növelni kell az adóalap-kiegészítés összegével, tehát a személyi jövedelemadó képzett összegének megállapításához az előzőekben járuléktalanított jövedelmet a társadalombiztosítási járulék mértékével emelve kell figyelembe venni (ún. szuperbruttósítás).
A 2012. évben az adóalap-növelő összeget csak a jövedelem 2 millió 424 ezer forintot meghaladó része után kell megállapítani, 27 %-os mértékkel. [A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. § (3) bekezdés].
Az egyes évekre vonatkozó adótáblák a 3. számú mellékletben találhatóak.
A képzett adó kiszámításánál naptári évenként érvényesíteni kell a TnyR. 15 §-ában meghatározott adóalap- illetve adókedvezményeket is. Ezeket a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az adókiszámítást követően a „valorizáció”-t is végre kell hajtani, vagyis a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet – az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve – a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani [Tny. 22. § (9) bekezdése].
