A közgyógyellátás járhat alanyi jogon vagy normatív alapon, de még méltányossági alapon is kérvényezhető az önkormányzatnál. A lakóhely szerinti járási hivatalokhoz beadott kérelmekhez mellékelni kell az orvosi igazolást is.
A közgyógyellátás egy szociális alapon járó támogatás féle azoknak, akiknek segítségre van szükségük a gyógyszerek megvásárlásához, vagy a vizsgálatokhoz és az egyéb gyógyászattal kapcsolatos térítésekhez. A rendszer törvényileg szabályozott, és szigorú szabályai vannak, valamint jogosultsági feltételei. Nyilvánvaló, hogy aki súlyos betegségben vagy betegségekben szenved, kíváncsi arra, hogy az állam mennyiben nyújt ehhez támogatást és ellátást. A közgyógyellátás tulajdonképpen az egészségi állapota megóvásához és a gyógyuláshoz segít hozzá azzal, hogy az ehhez szükséges kiadásokat redukálja le.
A közgyógyellátási jogosultság három jogcímen létezik, az alanyi jogon járó közgyógyellátás, valamint a normatív alapon járó közgyógy és a méltányossági.
A közgyógyellátási igényünket a lakóhelyünknek megfelelően illetékes járási hivatalához kell benyújtani, amihez mellékleteket is csatolni kell. A legfontosabb, amit mindenképpen vinnünk kell, az a háziorvos által kiállított orvosi igazolás. Méltányossági közgyógyellátás is van, és ha ezen a jogalapon szeretnénk megállapíttatni a közgyógyellátást, akkor jegyzőhöz kell fordulnunk. A jegyző a méltányossági kérelem intézése során igazolást küld öt munkanapon belül az egészségbiztosítási szervnek, azonban ezelőtt meg kell vizsgálnia a jövedelmi viszonyokat.
HirdetésA méltányossági eljárás keretében az egészségbiztosítási pénztár szakhatósági állásfoglalás formájában dönt, illetve állapítja meg a rendszeres gyógyító ellátások egy hónapra járó költségét. Egyénileg határoz meg egy gyógyszerkeretet és ennek tartalmát, vagyis azt, hogy ebbe a gyógyszerkeretbe milyen gyógyszerek milyen térítési díjjal szerepelnek. Alanyi jogon jár a közgyógyellátás, ha valaki rendszeres szociális segéllyel rendelkezik és egészségileg károsodott; valamint aki rokkantsági járadékot kap, vagy a max. 30%-os mértékben rokkant és a rokkantsági ellátásban részesülő; valamint aki után magasabb összegű családi pótlékot állapítottak meg Ezeken azonban csak azok az esetek, amik a leggyakoribbak, de léteznek még jogosultsági feltételek, amit jogszabály tartalmaz.
A normatív alapon jogosultak azon az alapon kapnak közgyógyellátást, hogy a számára szükséges gyógyító ellátás költségei meghaladják a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10 százalékát minden egyes hónapban, (2017-ben 2850 forint körüli összeg) és a havi jövedelem a családban egy főre számítva nem éri el a nyugdíjminimumot, egyedül élő esetében pedig az 150%-át.
Aki közgyógyellátásra jogosultnak kiállítanak egy közgyógy igazolványt, amit magánál kell tartania, mert ezzel az igazolvánnyal tudja majd térítésmentesen megvásárolni az egyes olyan gyógyszereket, amelyeket a társadalombiztosításon belül a támogatás alcsoportba besoroltak, vagyis nem valamennyi féle és fajta gyógyszerre lehet igénybe venni, továbbá nem korlátlanul, hanem csak az egyén részére megállapított gyógyszerkeretén belül. Az egyéni gyógyszerkeret maximálisan havonta csupán 12.000.-Ft, de ha nem éri el az ezer forintot a gyógyszerigény, akkor nem állapítanak meg keretet. Az éves keret mellett megállapíthatnak eseti keretet, ami 6000.-Ft továbbra is. Évek óta nem módosítottak az amúgy is nagyon alacsony összegű gyógyszerkeret összegén. Minden évben a költségvetésről szóló törvény állapítja meg azt, mely minden év január 1 napján lép hatályba.