MindenegybenBlog

Kiemelték, a nagy hőség az egészséges szervezetet is megterheli, bárkinél okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen közérzetet, dekoncentrációt. Különösen veszélyeztetettek a kisgyermekek, az idősek, valamint a szív- és érrendszeri betegségben szenvedők.

Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd

Köztudott, hogy extrém hőségben  lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más  normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon  komolyan visszaeshet a termelékenység. Természetesen könnyebben alkalmazkodhatnak a változásokhoz a gazdagabb országok, pedig javarészt  épp ők a felelősök a globális felmelegedésért, de  a szegényebb országok igencsak  nagyot bukhatnak.

2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd,  egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít,  ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház  hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.

Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk

Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben  az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban. A növekvő hőterhelés következtében 43 országban lesz várható a gazdasági teljesítmény visszaesése,  főként ázsiai országok érintettek: Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a Bloomberg cikke a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.

2,1 millió halott, elveszett német GDP

Több mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami   nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.

Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte  2030-ra a csökkenő termelékenység miatt  Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének. Az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít Délkelet-Ázsiában, ez az arány viszont 2050-re akár  meg is duplázódhat.

[LAPOZAS]

Nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni magas hőterhelés mellett, a munkaintenzív ipari ágazatokban, a kutató szerint lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. Csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni a klímaváltozás hatásaira pedig. Például át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és energiahatékonyabb hűtésre, az új gyárak esetében – idézte  a Bloomberg cikke a szakértő szavait.

Az is egy érdekes, hogy épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben  a klímaváltozás okozta károkat, amelyek kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához  az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül.

A klímaváltozás inkább  a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat majd jelentős csökkenést, mind a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén. Az energiaellátásra komoly terheket ró majd, hogy közben az irodákban, kiskereskedelemben megnő az igény a klímaberendezésekre. A tanulmány szerint 2 gigawattal több áramot igényel Bangkok, a hőmérséklet minden 1 Celsius fokkal történő emelkedése esetén.

Kulcskérdésnek számít, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból

Különösen sürgető és fontos kérdés, hogy mi lesz, a  még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye, amelyet  tavaly decemberben deklaráltak . Az országok azt vállalták ebbe, hogy nem engedik meg azt , hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokot emelkedjen az átlaghőmérséklet, sőt azt szeretnék, hogy, amennyiben lehetséges a melegedés mértéke maradjon “jóval ezalatt”.

A globális felmelegedés a Földön eközben újabb mérföldkőhöz érkezett nemrég : május 23-án a Déli-sarkon a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet.

És még nem is beszéltünk öko-menekültekből álló hullámról, amely  Európát fenyegeti. A Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói egy új tanulmány szerint hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt.

Forrás : http://privatbankar.hu

Kitértek arra is, hogy az autósok vezessenek óvatosan, mert a meleg rájuk nézve is kedvezőtlen hatással lehet. A vízparton tartózkodók pedig – különösen napozást követően – hűtsék le magukat mielőtt vízbe mennek, felhevült testtel ne ugorjanak a vízbe. Fontos továbbá odafigyelni a fokozott vízivásra. Felhívták a figyelmet, hogy gyermeket, állatokat ne hagyjanak autóban. Ha valaki autóban hagyott gyermeket, állatot lát, hívja a 112-es segélyhívó számot. Senki ne hagyjon továbbá az autóban fertőtlenítőt, hígítót, festéket, öngyújtót, mert ezek is meggyulladhatnak a nagy melegben.

Kegyetlen hőség lesz a hétvégénFotó: Pixabay

Hozzátették, hogy 11 és 15 óra között lehetőség szerint ne tartózkodjanak a napon, illetve védekezzenek megfelelő ruházattal és napvédő szerekkel a leégés ellen. Aki teheti, tartózkodjon árnyékban, légkondicionált helyiségben, a legmelegebb órákban kerülje a megterhelő fizikai munkát. A bárki által igénybe vehető légkondicionált helyiségek listája péntektől elérhető lesz a katasztrófavédelem weboldalán – tették hozzá.

Pénteken nagyobb területen alakulhat 25 Celsius-fok körül vagy afelett a napi középhőmérséklet értéke, legnagyobb eséllyel a Kisalföldön, a főváros tágabb térségében, valamint az Észak-Alföldön, de másutt is többnyire 23-24 fok körül lesz a napi közép. A következő napokban pedig egyre nagyobb területen várható hőség. Az előrejelzés szerint a hétvégén napközben akár 35 fokig is melegedhet a levegő, s helyenként még a minimumok is 20 fok felett alakulnak.