Így verik át idén is a lakosságot! Fűtetlen lakásban is fogyasztást jelez a hőmennyiségmérő: A nyugdíjas gépész kitálal!
Szeged – Egyre több panasz érkezik a lakosságtól a digitális hőmennyiségmérők működésével kapcsolatban. Balog István, nyugdíjas gépész Szegedről, saját tapasztalatát osztotta meg, miszerint fűtetlen lakásában is rendszeresen regisztrálnak fogyasztást a radiátorokra szerelt eszközök. A jelenség nemcsak megdöbbentő, hanem komoly kérdéseket vet fel az elszámolások igazságosságát illetően.
Balog István részletes táblázatot vezetett, hogy nyomon kövesse hőmennyiségmérőinek adatait. „Egyik szobában sem kapcsoltuk be a fűtést, a radiátorok hidegek, mégis napi szinten több egységnyi fogyasztást regisztrálnak” – mutatta kézzel írt jegyzeteit. A nyugdíjas gépész elmondása szerint az eszközök hibás működésére azután kezdett figyelni, hogy nemrég elemcsere történt a mérőkben.
Az elmúlt 17 nap során mért legkisebb fogyasztási érték 3 egység volt, míg a legmagasabb 7 egységre rúgott. A fogyasztó elmondása szerint sem szellőztetés, sem egyéb körülmény nem indokolta volna ezeket az értékeket.
A hőszolgáltató szerint a mérők működése megfelel a szabványoknak, és a regisztrált egységek nem hibát jeleznek. „A digitális költségmegosztók akkor mérnek, ha a radiátor hőmérséklete legalább 2 fokkal magasabb, mint a helyiség levegője” – nyilatkozta Bálint Ferenc, a Szetáv Kft. energetikai vezetője.
Ez azt jelenti, hogy egy 20-22 fokos szobában egy 25 fokos radiátor már fogyasztást jelezhet, még akkor is, ha fizikailag hidegnek érezzük. A szakértő hozzátette, hogy a radiátorszelepek teljes zárása sem feltétlenül jelent szünetelő fűtést, mivel szennyeződés kerülhet a szelepek alá, vagy a szellőztetés okozta hideg levegő bekapcsolhatja az automatikus szabályozót.
Balog István azonban nem fogadta el a magyarázatot. „Ha a radiátorba nem érkezik meleg víz, akkor az nem lehet 25 fokos. Szellőztetés során pedig nem lehet olyan hideg levegőt ráengedni, ami ezt indokolná” – érvelt. Próbálta a szolgáltató által javasolt szelepnyitogatást is, de az sem hozott változást.
A nyugdíjas gépész különösen sérelmezi, hogy a fogyasztási egységek valós tartalmáról – például, hogy ezek kilojoule-ban mit jelentenek – senki nem nyújt tájékoztatást.
„Egyetlen dolgot szeretnék: hogy csak azért a hőmennyiségért kelljen fizetnem, amit valóban elhasználok” – foglalta össze Balog István. A panaszai ellenére sem érkezett a lakásába egyetlen szakember sem, aki ellenőrizte volna a mérők helyes működését.
Hányan fizetnek olyan fogyasztás után, amit nem is használnak el? Vajon mennyire átláthatóak a hőmennyiségmérők által mutatott adatok? A Balog Istvánéhoz hasonló esetek talán ráirányíthatják a figyelmet arra, hogy a lakossági panaszok alapos kivizsgálása és a mérési rendszerek felülvizsgálata alapvető fontosságú lenne.
Egy biztos: a lakosság egyre türelmetlenebb, és jogosan várja el, hogy ne kelljen feleslegesen mélyebbre nyúlnia a zsebébe a fűtési szezon alatt.