A klimatológiai adatsorokat vizsgálva hőségnapok számában a XX. század vége óta nagyon jelentős emelkedés mutatkozik: miközben a múlt század 70-es éveinek nagyon kiegyenlített nyarain ez a szám még a tízet sem érte el, addig a 2000-es években nem egyszer számuk a 35, 40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekorder 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérő higanyszála 30 fok fölé. Idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma országos átlagban, de miközben a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a relatív magas szám, az idei évben egy szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településeken július 24. és augusztus 25. között, 33 egymást követő napon a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot, amelyre a XX. század eleje, a megbízható meteorológiai mérések kezdete óta nem volt példa Magyarországon.
Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedően hosszú volt hőségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül felülmúlta a hőmérséklet 30 fokot. Összehasonlításképpen Szegeden eddig a leghosszabb ilyen periódus 1994. július 23. és augusztus 11. között volt, mindössze 20 napon keresztül.
Hirdetés2018 nyarának időjárásával az OMSZ még későbbi éghajlati elemzéseiben is foglalkozik, de a hőségnapok száma különösen augusztusban lesz nagyon kiemelkedő; az ország egyes részein elérheti vagy meghaladhatja a XX. század legmelegebb magyarországi hónapjának – 1992. augusztus – értékeit is.
