A 2017-es és 2019-es Balaton Soundról származó minták hasonló szennyezettségi profilt mutattak, ami a kutatók szerint a két évben tapasztalt hasonló időjárási körülményekkel magyarázható – a fesztivál végére mindkét évben megérkezett az északi szél, amely erős hullámzást okozott a déli parton, és ez csökkenthette a fürdőzők számát, valamint hozzájárulhatott a kábítószerek hígulásához és szétterjedéséhez.
A drogszennyezést feltehetően nem úgy kell elképzelni, hogy valaki beleszór egy zacskó kokaint a Balatonba, inkább vizelet formájában kerülhetnek a szerek a tóba, de a kutatók szerint nem egyértelmű, hogy „a szennyeződés közvetlen vagy közvetett módon” került a vízbe – utóbbira példa lehet a nem megfelelő szennyvízelvezetés vagy a WC-infrastruktúra körülményei. Ráadásul mint írják, „a fesztivál területén a tiltott kábítószerek környezeti terhelése várhatóan sokkal nagyobb, mint amit megfigyeltünk, mivel a szárazföldi forrásokat (pl. a rögzített és mobil WC-ket, bokrokat) nem vettük figyelembe a vizsgálatban”.
Na de mit művelnek a drogok a vízi élőlényekkel?
HirdetésBár az egy alacsony és két közepes kockázatú drogkoncentráció nem hangzik túl fenyegetően, a kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat korlátai, illetve a témában végzett kutatások ritkaságából fakadó adathiány miatt a kimutatott értékek súlyosan alulbecsültek lehetnek. Ráadásul éppen azért, mert kevés kutatást végeznek a kábítószerek ökológiai hatásainak felmérésére, a most megállapított kockázati hányados is csak egy szám marad, hiszen nem sokat tudunk arról, mit okoz a drogok átmeneti jelenléte a vízi élővilágban.
Ha elvétve is, de azért már készültek kutatások a témában, és ezek közül néhányat a magyar tanulmány is felsorol.
- Az amfetamin a szivárványos pisztrángnak (Oncorhynchus mykiss) és a nagy vízibolhának (Daphnia magna) is mérgező lehet, de az algák klorofilltartalmát is befolyásolhatja.
- A kokain és metabolitjai károsítják a vándorkagyló (Dreissena polymorpha) DNS-ét, megváltoztatják a zebrahal (Danio rerio) viselkedési mintázatát, és roncsolják az európai angolna (Anguilla anguilla) vázizomzatát – utóbbi már 20 nanogramm/liter koncentrációnál előfordulhat, miközben a Balaton Sound után egy nappal 270 ng/l közeli értéket is mértek.
- A metamfetamin pedig jelentősen gyengíti a hosszú távú memória kialakulását a nagy mocsáricsigában (Lymnaea stagnalis).
A kutatók szerint a rendelkezésre álló vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a tavakban és folyóvizekben jelen lévő tiltott kábítószerek befolyásolhatják az ökológiai közösségek szerkezetét és funkcióját, ezért további kutatások szükségesek (az MDMA környezeti hatásáról például alig tudunk valamit), ahol a mintagyűjtést érdemes lehet a tóparti rendezvények időpontjához igazítani. Sok esetben azt sem tudni, hogy az algáknál és állatoknál megfigyelt károsodásokat egyetlen anyag, vagy több különböző drog kombinációja okozza – márpedig a Balaton Soundon számos kombináció megfordul a vízben, így hacsak nem államtitkárként vagy köztévés riporterként járunk Zamárdi környékén júliusban, nem tanácsos nagyokat kortyolni a Balaton vizéből.
