Sok befogadó család kért segítséget az interneten, arra panaszkodva, hogy a menekültek nem fogadják el az általuk kínált ételt.
Kiderült: több oka is van. Egyrészt a kulturális és vallási különbségek miatt, náluk ugyanis most böjt van. Sokan örülnek, hogy idegenek szállást adnak nekik, és túl nagy kérésnek, túl nagy szívességnek gondolják azt, ha a házigazda meg is eteti őket.,írja a ripost.hu
Az egyik segítő csoportban elmagyarázzák, hogy Ukrajna több mint 60 százaléka pravoszláv, azaz ortodox vallású. A pravoszlávok évente közel 200 napot is böjtölnek a három nagy ünnepük idején. Az ortodoxiában a nagyböjt 48 napig tart: hétfőn, hét héttel húsvét előtt kezdődik és szombaton, közvetlenül húsvét előtt ér véget.
Ilyenkor sokan nem csak húst nem esznek, hanem semmit, ami állati eredetű. Tehát vajat vagy tojást sem, ezért kérnek többen a vegetáriánus szendvicsből.
[LAPOZAS]Az ortodox naptár szerint idén április 22-én van nagypéntek, tehát az ortodox nagyböjt március 7-én, azaz ma kezdődik. Az ortodox népek kevésbé szekularizált társadalmak, mint a kereszténység többi felekezete, ezért sokkal többen tartják be a böjti előírásokat, kiváltképp baj esetén.
„Aki éhes, menekül, bármit megeszik” - érvelnek sokan a Facebook-csoportokban. A böjtölés nemcsak megtisztulást, hanem könyörgést is jelent, tehát háború idején sem feltétlenül az a logika működik, hogy bármit megesznek.
Ugyanakkor azért is utasítják vissza az élelmet, mert nem akarnak visszaélni a vendégszeretettel. Azt is hatalmas szívességnek fogják fel, hogy valaki befogadta őket az otthonukba, fuvarozta őket a határtól. Ilyenkor érdemes valamelyik segélyszervezet adományaira hivatkozni, megnyugtatva, hogy nem a háziak ételét eszik meg, vagy bevonni őket a folyamatba, például a készítésbe vagy mosogatásba, adjunk nekik feladatokat, hogy érezzék, hogy ők is tesznek annak az ebédnek a létrejöttéért.
A nyelvi különbségek is okozhatnak félreértéseket. Ilyen esetben érdemes tolmács vagy fordítóprogram segítségével tisztázni, hogy ugyanarra gondoltak-e.