A Budapest Airport Újra Nemzeti Tulajdonban: Történelmi Jelentőségű Visszavásárlás
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a reptér tulajdonlása nem csupán gazdasági, hanem szuverenitási kérdés is. A repülőtér stratégiai jelentőséggel bír mind a személyszállítás, mind az áruszállítás szempontjából, hiszen ez a gazdasági vérkeringés egyik fő ütőere. A 2005-ös privatizációt történelmi bűnnek nevezte a minisztérium, különösen, hogy az eladásra békeidőben, gazdasági fellendülés idején került sor.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány a háborús idők közepette is képes volt arra, hogy kijavítsa ezt a hibát és visszavásárolja a repteret. A Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója lett.
A Tranzakció Részletei
A tárgyalások során a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és a VINCI Airports két körben tárgyaltak. Az üzletkötés egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkottak. Ezen kívül sikerült megállapodást kötni a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is. A visszavásárlási tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretű volt.
HirdetésAz adásvételi szerződés eredményeképpen a Magyar Állam 80%-os tulajdonrészt szerzett a Budapest Airport Zrt.-ben, míg a francia társbefektető VINCI 20%-os részesedést kapott. A vételár 3,1 milliárd euró, amely több mint 1200 milliárd forintnak felel meg.
A hitelezői konzorciummal kötött sikeres megállapodással a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt is meghosszabbították. A minisztérium hangsúlyozta, hogy a megállapodás eredményeképpen az állam olyan partnerrel dolgozik együtt, amely világszínvonalú reptereket működtet több mint 70 helyszínen világszerte.
Az Üzleti Alapú Tárgyalások és a Megvalósítás
Az érintett felek között végig üzleti alapú tárgyalások zajlottak, és az együttműködés a partnerség jegyében zajlott. Az állam részéről a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. bonyolította le a tranzakciót. Az üzlet finanszírozására a Corvinus az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelt, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelést használták fel.
