Néhány hete töltötte be a 63. életévét Hernádi Judit. Az energikus, szinte mindig mosolygós színésznőt rengetegen köszöntötték a jeles alkalomból, akit ez a nap színházi előadás közben ért. Öltözője tele volt ajándékokkal, ahova a Menopauza című musical előadása után visszavonult, és ahol a magazinnak beszélt arról, hogyan éli meg az idő múlását, hogyan áll a korához.
„Hát ez van: telik az idő! Elfogadom! Hülyeség lenne harcolni ellene, nem igaz? Nem küzdök a korommal!" - mondja határozottan a színésznő, akinek a musical egyik csúcspontját képező dalának szövege kísértetiesen hasonlít a magánéletére. „Nekem rég nem mondja senki: I love you", „A magány mattot ad és odaszól: most már nálad maradok".
„Nem ismeretlen számomra, amiről énekelek, az biztos - mondja sóhajtva . – Örülök, hogy voltak ilyenek az életemben. Én egyébként is olyan alkat vagyok, aki szereti idejében befejezni a dolgokat. Hogy majd ha életem végén visszatekintek, akkor hogyan értékelem mindezt, azt egyelőre nem tudom. Az viszont biztos, hogy nem bántam meg semmit. Egyetlen szerelmet sem szeretnék újrakezdeni. Minden úgy volt jó,ahogy volt, és akkor ért véget, amikor kellett. Ettől persze még egyáltalán nem vagyok boldog, de nincs bennem önmarcangolás, és nincs bennem semmi múltba fordulás.” „Ahogy a kor halad előre, egy dolog biztos csak: egyre kevesebb idő marad. Így aztán nem mondom, hogy nincsenek terveim, de én már csak rövid távra tervezek, és abból gazdálkodom, amit az élet elém tesz."
Küldjünk néhány jó szót a művésznőnek.