Halálos baleset! Hat éves kisfiú halt meg, mert kizuhant egy autóból az M1-esen - videó (3. oldal)

A fizikát nem lehet kijátszani

A rendőrség tapasztalatai szerint a kisebb településeken élők gyakran nem kötik be a biztonsági övet, ha helyben közlekednek, mert ismerik az utcákat, és csak az iskolába vagy a nagymamához mennek, három utcával arrébb.

– Ez a gyakorlat azonban helytelen, hiszen nincs különbség a kisebb településeken és a nagyvárosokban bekövetkező balesetek hatásai között, a fizika mindenhol működik.

– Éppen ezért mindig kapcsoljuk be az övet, még akkor is, ha csak pár száz métert megyünk. A jogszabály is kimondja, hogy a közlekedő jármű vezetőjének és utasainak használni kell a biztonsági övet és a gyermekbiztonsági rendszert – magyarázta Szabó Ferenc.

– Az elmúlt években egyébként nőtt az övhasználati arány, de még mindig sokan nem kötik be magukat. Habár úgy gondolom, korábban menőnek, divatosnak számított, ha valaki nem használta az övet, ma már azonban inkább az az elfogadott, ha bekötjük magunkat.

Úttörő szerepük volt a svédeknek

– Amerikában a második világháború után felgyorsult a gazdaság, az ipar, egyre nagyobbak és gyorsabbak lettek az autók, a szellemiségre pedig a szabadság volt jellemző. Így elutasították azt a kötöttség érzését, amit a biztonsági öv jelentett volna – mondta Szabó Ferenc.

– A biztonsági öv használata az 1940-es, 1950-es években fogalmazódott meg Amerikában, ahol először kétpontos övet fejlesztettek ki. A svédországi Volvo-gyár volt azonban az első, amely az 1959-ben szériában gyártott járműveibe hárompontos biztonsági övet szerelt.

– Nagyon lassan terjedt el viszont az alkalmazása, amit csak az 1968. évi Bécsi Egyezmény segített elő. Ennek köszönhetően 1971-től már minden újonnan forgalomba helyezett járműbe szereltek biztonsági övet, használata azonban még csak ajánlott volt.

– A világon elsőként Ausztráliában tették kötelezővé 1971-ben, hazánkban ez csak 1976-ban következett be, az akkori új KRESZ bevezetésével.