Magyarország honvédelmének van egy békeidőszaki és egy rendkívüli időszakban életbe lépő szabályrendszere – a hadkötelezettség más jelent ebben a kettőben. Az viszont biztos, hogyha helyzet van, Magyarországon a 18-50 közötti férfiak hadba hívhatók.
Ugyan Oroszország már hónapokkal korábban felsorakoztatta csapatait az ukrán határ mentén, mégis az egész világot sokkolta, mikor múlt hét csütörtökön Vlagyimir Putyin tévébeszéde után az orosz hadsereg teljes katonai inváziót indított Ukrajna ellen. Ukrajna válaszul nemzeti mozgósítást rendelt 90 napra és megtiltotta, hogy a 18 és 60 év közötti férfiak elhagyják az országot.
A kialakult helyzet nyilván sokakban kelt aggodalmat itthon, hiszen a II. világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus zajlik Európában, ráadásul pont a szomszédunkban. Orbán Viktor és a magyar kormány több tagja is kijelentette azóta, hogy Magyarország és a lakosság teljes biztonságban van, valamint a legfontosabb minden módon elkerülni a fegyveres konfliktusba keveredést. A miniszterelnök szintén kijelentette, hogy a magyarok nem nyújtanak katonai segítséget keleti szomszédainknak, mert nem rendelkezünk nélkülözhető katonákkal vagy fegyverekkel.
De vajon érheti Magyarországot is orosz támadás, ha nagyon rosszra fordulnak a dolgok? Oroszország idén már benyújtotta követeléseit Európának, többek között 1997 előtti geopolitikai állapotok visszaállítását, vagyis Magyarországot is léptessék ki a katonai szövetségből sok más országgal egyetemben. Mi történne, ha Magyarország EU-tagsága és a nyugati érdekszférába ágyazottsága tovább hergelné az orosz medvét, és egy esetleges katonai támadáshoz vezetne? A következőkben megvizsgáljuk, kiket és milyen helyzetben hívhatnak be az ország védelmére, ha tovább eszkalálódna az orosz-ukrán helyzet.
Hadkötelesség Magyarországon
Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatójából kiderül, hogy a II. világháború után milyen reformokat hajtottak végre a honvédelmi kötelezettségek szabályozásában. A Magyar Honvédség a békeidőszakban a következő három csoportból áll: a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, a honvédségi alkalmazottakból, és az egyéb munkavállokból. A kötelező sorkatonaságot 2004-ben törölték el, így azóta a civil lakosságnak békeidőben nem kell semmilyen honvédelmi feladatot ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója érvényes.
