A neutralizációs, vagyis semlegesítő ellenanyagok vizsgálata lenne még informatívabb, ráadásul a sejtes immunitást (ami az immunválasz egy típusa) még ebben az esetben sem mérjük. Nagyon sok olyan betegség, vagy vakcinációt követő állapot van, amikor ellenanyag már nem mérhető, mégis, amikor támad a kórokozó, akkor a sejtes immunitás emlékszik a kórokozóra, emlékszik a beadott oltásra és megindul az ellenanyag-termelés, így csak enyhe fertőződése alakul ki, vagy egyáltalán nem alakul ki fertőződés.
A vakcinák hatásosságát a gyártó határozta meg, a klinikai vizsgálatok során rögzítette azt, hogy milyen védelmet ad. Ezek azok a vizsgálatok, amelyek széles körű, teljes körű felmérésen alapulnak. Egy-egy paraméter vizsgálata nem teheti az információkat teljessé.
HA EGY ADOTT IDŐPONTBAN NEM MÉRNEK ELLENANYAGOT, AZ PÁNIKRA KÉSZTETHET VALAKIT, DE KÖZBEN LEHETSÉGES, HOGY A SEJTES IMMUNITÁSA A HÁTTÉRBEN MŰKÖDIK ÉS VÉDETTNEK MINŐSÜL.
Ez nem mérhető könnyen, vannak kutatások rá, de ez bonyolultabb kérdés, az egész immunológia egy bonyolult kérdés. Ha pedig valakinél magas az ellenanyag, az védettnek gondolhatja magát és arra sarkallhatja, hogy a védelmi intézkedéseket könnyelműbben vegye, de ez sem helyes – véli Müller Cecília.
Minden vakcina hatásos, kellő védelmet ad, látszik, hogy azokban az országokban, ahol 1-1 vakcinát nagy mennyiségben beadtak és így tapasztalat is van, arról számolnak be, hogy jók az oltóanyagok, hatásosak és biztonságosak - tette hozzá Müller Cecília az operatív törzs mai tájékoztatóján.
