2021
jún
03
Egy régi-régi kiadványunkban így vallott magáról, hobbijáról, szenvedélyéről:
Hirdetés
[ ]
„Egyszer Papagenót énekeltem, s közben azon tűnődtem, hogy nincs ugyan a kezében vadászszerszám, de ő is az erdőt járja. […] Terepíjász volnék, így kell ezt mondani. Az íjat nehéz megfeszíteni, de aztán könnyű megtartani. Az íjászat javítja, fejleszti a légzést és a koncentrációt, ennek bizonyára hasznát veszem az előadásokon is.”
Gergő, most elpattant az a bizonyos íj.
Kicsit úgy érezzük, hogy a mi fiúnk ugyan most elment a hosszú útra, de lélekben mindig itt marad velünk, s onnan a távolból figyel ránk. Ha esetleg valami nem tetszik neki, hunyorogva, némán csóválja a fejét, ahogy korábban is."
