Kampis Miklós építész, miután átvette a Nemzet Művésze díjat a Pesti Vigadóban 2018. november 5-én /Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Életének 85. évében, kedden meghalt Kampis Miklós építész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, a 20. század második felének és a 21. század első évtizedeinek meghatározó személyisége - közölte az MMA kedden az MTI-vel.
Kampis Miklóst az MMA saját hallottjának tekinti.
Az akadémia közlése szerint Kampis Miklós megszervezte a Dél-Dunántúli Építész Stúdiót Pécsett és Zalaegerszegen. Később Keszthelyt és Kaposvárt összefogva hozzákezdett egy szellemi munkához azért, hogy túléljék a korszakban uralkodó, az építészet háttérintézményeit jellemző szellemi nihilt. Az építészetről fokozatosan áttért a városrendezésre, ő volt az, aki Kaposvár első sétálóutcáját, a sétálóutca fogalmát képes volt megvalósítani Magyarországon, amelyet aztán sok település követett. Alakulásától kezdve a Kós Károly Egyesülés igazgatója, majd tiszteletbeli tagja volt. 2001-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2018-ban megkapta a nemzet művésze címet.
Kampis Miklós építész, miután átvette a Nemzet Művésze díjat a Pesti Vigadóban 2018. november 5-én /Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Kampis Miklós Budapesten született 1935. november 14-én. Apja, Kampis Antal híres művészettörténész volt, ő adatta ki Határ Győző Heliáne című regényét (1948), amelyet Borsos Miklós illusztrált. Édesanyja akvarellistaként és festőművészként tevékenykedett. Kampis Miklós az Ybl Szakiskolát követően 1954 és 1959 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karra járt, ahol Makovecz Imre évfolyamtársa volt. 1965-től antropozófiai tanulmányokat folytatott, 1966 és 1968 között pedig a Budapesti Műszaki Egyetem, Városépítés-Városgazdálkodás Szakmérnök képzésén vett részt.
Kampis Miklós építész átveszi a Nemzet Művésze díjat Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől és Vashegyi Györgytől, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől a Pesti Vigadóban /Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
1959-től helyezkedett el a BUVÁTI-nál (Budapesti Állami Tervező Intézet), ahol 1961-ig dolgozott. Ezt követően 1961 és 1987 között a SOMOGYTERV tervezője, majd vezető tervezője és főépítésze volt. Dolgozott a Dél-Dunántúli Építészeti Stúdiónál (1976-1980), majd a PD. Építészeti Stúdió vezetője volt (1976-1979). 1987-től 1997-ig a KAPOSTREV Kisszövetkezetnél vezető tervezőjeként dolgozott. Munkájában az építészetről fokozatosan áttért a városrendezésre.
Kaposváron az ő irányításával mérték fel az 1970-es évek elején a megyében lévő valamennyi népi műemléket. Jelentősebb országos tervpályázatokon indult sikerrel (Hollókő, Ófalu foghíjbeépítések, Velence-tavi hétvégi házak). 1970 és 1989 között tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének. A Kós Károly Egyesülés alapítója (1988), 1989 és 2004 között igazgatója, majd 2003-tól örökös tagja volt. 2000-től 2011-ig a Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet tagja, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt - írták a közleményben.
(MTI)